A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
Az, hogy Berzsenyi mellett és éppen Kölcsey bírálatát cáfolva szólalt fel, nem véletlen dolog. Berzsenyinek nagy tisztelője volt, s elragadtatással nyilatkozott róla már 1810-ben, Kazinczyhoz írt levelében, amikor Berzsenyi verseit első ízben olvasta 11 . „Mely érzés, mely nyelv, mely ízlettel választott tárgyak ! Az egész, mely culturát lehellő műv az ! Mely pálya az, melyet Berzsenyi fut !. . . Belső manierja mely különféle, s mely szerencsével dolgozva mindegyik ! Szentimentalizmusa nincsen talán oly forró, mint Daykáé ... de nem is oly homályos, mint Kölcseynké. Ódái pedig ! Bizony Virág első liricusunk, de ha bír-e azzal a nyelvvel, amellyel Berzsenyi ?" Ismeretes sok fáradozása is Berzsenyi Verseinek kiadásával kapcsolatban 12 . Tehát nem véletlen, hogy Berzsenyinek védelmére kelt. De hogy éppen ő volt hivatva erre, és éppen Kölcseyvel szemben, az is érthető. Elsősorban nagy műveltségénél fogva 13 . Kazinczyhoz írt levelei is tanúskodnak erről a nagy műveltségről, amelynek forrásai a kor legnagyobb esztétikusai Herder, a Schlegelek, Schiller elsősorban, de azután Krug, Eberhard, Sulzer, Engel, Bouterweck s az úgynevezett népszerű német filozófusok és esztétikusok, akiknek műveire gyakran hivatkozik. De nemcsak műveltségénél fogva volt erre a szerepre hivatott, hanem különös kritikai egyénisége miatt is. Ideges alkata mellett, amely azután mindinkább betegesre válva végzetessé vált kritikusi munkájára is — rendkívüli érzékenység jellemezte, és képes volt sok oly mindent észrevenni, ami másnak a figyelmét elkerülte 14 . Sajátos neveltetése következtében, amely apja helytelen nevelési elveivel is összefüggött 15 , az önérzet hiányzott belőle ; de annál inkább kifejlődött benne egyfajta „szent" esztétikai alázat és odaadás a más írók műveiben mutatkozó szépségek iránt. Kölcsey kritikai bátorsága és kritikájának bizonyos klasszikus jellege helyett Szemere inkább hajlott az elemzés, a jellemzés, ábrázolás, tükrözés romantikus jelenségei és tulajdonságai felé, amelyek német romantikus kortársainak kritikai hajlandóságaira is jellemzők (Schlegelek kritikái). Sajátos hajlama a különleges, az egyéni, a rejtélyes iránt 16 , arra bírta, hogy minden költő sajátos, különleges, egyéni vonásait kutassa ; de szinte minden kis vagy kicsinynek, jelentéktelennek látszó dologban is kereste a lényegest, a végtelenül jelentőset, a mással össze nem mérhetőt, a különlegeset. Innen vannak hosszúra nyúlt verselemzései és verspárhuzamai is, amelyekben szintén majd ezt a sajátosságot fogja kutatni inkább kevesebb, mint több sikerrel, mert a sajátosságot, egyénit kereső hajlam sokszor nem párosul nála igazi lényeglátással 17 . „Grübleri" természete a maga elé tűzött feladat megoldására végtelen türelemmel ruházta fel, amely ,még eltévelyedéseiben is megnyilatkozik 18 . De hozzá kell tennünk mindezekhez a tulajdonságokhoz, amelyek11 Kaz. Lev. VII. 401. 12 L. Berzsenyi Ismeretlen és kiadatlan levelei. Dr. Merényi Oszkár kiad. 1938: 19., 21., 22. 13 L. Kazinczyhoz írt leveleit, id. kiad. 1—174. 14 L. A Dalverseny elemzéseiben számos megfigyelését. Id. m. (Szvoréwyi kiad.) II. 1—155. 15 Szvorényi: id. m. 10. 16 Uo. 53. 17 L. a Dalverseny igen sok részletét, id. Szvorényi kiad. II. 1—156. 18 Szvorényi: id. m. 52. 230
