A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
Szemere akkor avatkozott bele ebbe a vitába, amikor már jelentős irodalmi hírnévnek örvendett. Tudva levő kritikusunk szívós küzdelme az irodalmi pályáért, írói tehetségének kifejlesztéséért 4 . Gondos nevelésben részesült, nagy olvasottságú ifjú volt, amikor apja — aki nem nagy rokonszenvvel kísérte írói ambícióit — 100 forinttal elindította írói pályájára. 13 éves kora óta ír, versel, foglalkozik a költészet elméletével. 1804 óta Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal szoros írói szövetségben áll. 1807-ben nyilvánosan fellép Kazinczy mellett a híres Arkádiai-perben, s Észrevételek Árkádiáról с munkája bizonyítja, hogy már ekkor nagyon olvasott, jól felkészült író. Megnyeri Kazinczy barátságát, aminek irodalomtörténeti jelentősége is nagy, mert Kazinczy egyik legfőbb és legtehetségesebb küzdőtársát nyerte meg benne, elsősorban a nyelvújításért folyó harcban, amelynek Szemere egyik igen jelentős alakja lett. Versei jelennek meg, szépirodalmi és tudományos folyóiratok indításának érdekében buzgólkodik. 1809-től .szövődik barátsága Kölcseyvel, amely szintén egész életre szól, akár a Kazinczyé. Állandóan tanul, képezi magát, kora egyik legműveltebb magyar esztétikusává fejlődik, akinek véleményére sokat adnak kortársai. Költői kísérletei : Vida Lászlóhoz írt epistolája (1809), Szonettjei (1810) feltűnést keltenek, s a kor jelentős ízlésirányait tükrözik. Gúnyirata Czinke Ferenc Űj Holmijával kapcsolatban, amelyet Berzsenyinek is bemutatott 5 , a későbbi, Mondolatra írt Feleletnek nem méltatlan elődje. Az Antimondolat, amelyben legnagyobb része Szemerének van, mint kitűnő polemikus írót jellemzi 6 . Mint nemes, szépre sugalmazó, ösztönző barát és a haladás harcosa mutatkozik meg Kazinczyra és Kölcseyre való hatásában is 7 . Ilyen körülmények között érkezik el 1817, az a nevezetes esztendő, amely Szemere nevét emlékezetessé teszi Berzsenyi vonatkozásában is. Még 1S16 nyarán éri Szemerét Trattner Ján. Tamás könyvkiadó megkeresése, aki őt egy kéthavonként megjelenő folyóírás tervének készítésére kéri fel. Majd a folyóirat szerkesztője mellett revizor-társ lesz 3 . Része van tehát a Tud. Gyűjt, megindításában, majd pedig felvirágoztatásában, szerkesztésében. Hűen tudósítja Kazinczyt a folyóirat körül történtekről : így számol be Kölcsey készülődéséről, majd kritikai „könyvvizsgálatainak elkészültéről s az ekörül folyó vitákról" 9 . De semmi nyoma sincs annak, hogy ő maga is aktívan beavatkozott volna a Kölcseyféle Berzsenyi-kritikával kapcsolatos munkába. Pedig, igenis, részt vett ebben, sőt igen jelentős módon, de kritikai műve, Kölcsey ellen írt Tudósítása vagy ellenbírálata sohasem jelent meg 10 . 4 Részletesebben Szvorényi: id. im. 6 kk. 5 Berzsenyinek Pesten létekor, 1810-ben (1. id. m. 29.). 6 Az „Előszó"-n és a „major levelé"-n kívül a Felelet nagy részét Szemere írta, igaz, hogy együtt dolgoztak rajta, tehát Kölcsey az egészben is résztvett, de mint munkatárs. A tervet is Szemere készítette. Szauder József: Kölcsey Ferenc 38—40. 7 Lásd Kazinczy és Kölcsey nyilatkozatait Szvorényi id. m. 22., 23., 30., 31., 34., 42. Továbbá Kölcsey és Szemere levelezését (Kölcsey Minden Munkáinak 9. kötetében, 190—480. 1. és Szvorényi kiadásában: Szemere Pál munkái III. k. 174—296. Uo. Kazinczyhoz írt levelei is: 5—174). 8 A részietekre 1. Szvorényi id. m. 23. 9 Ez a levél hiányzik a Szvorényi által kiadottak között. — L. Kaz. Lev. XV. к. 144. 10 Sem Kazinczynak nem. említi (Szvorényi kiad. 159.), sem Kölcseynek nem ír róla (Id. kiad. 205), sem ezidőben írt leveleiben, sem később. 229
