A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Éri István: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei
téneti Múzétlirf raktárában az 1945-ben kiégett kerámiaanyag azonosítása .. során 51 , sikerült a Patakon és Várdán előforduló, jellegzetes díszítésű csempetöredékekkel teljesen megegyező darabok lelőhelyeként a Szatmár megyei Csengert meghatározni 52 . A csengeri kastélyt birtokló Melithek Várdán is részbirtokosok voltak, így a kölcsönhatás e kettő között magától értetődő 53 . Viszont Patak hatását még erőteljesebben aláhúzza. * * * A kisvárdai várkastély ma már csak impozáns romjaival emlékeztethet hajdani állapotára. Távol álljon tőlem az a szándék, hogy eltúlozzam korabeli jelentőségét, hiszen az itteni építkezések, szobrászati részletek végső fokon mégiscsak provinciális jellegűek lehettek. Kétségbevonhatatlan tény viszont, hogy a Tiszántúl itteni részének központja hosszú évszázadokon keresztül s minden értelemben Kisvárda volt. A töredékesen megragadható maradványok értelmezésével, hacsak mozaikszerűen is, képet kaphatunk a vidék XVI— XVII. sz.-ban is igen örvendetesen élénk művészetpártolásáról, a késő-reneszánsz hatásáról, s fényt vethetünk" Sárospatak e téren játszott szerepére 54 . Éri István 51 Az azonosítást Höllrigl József feljegyzései alapján Parádi Nándor végezte el 1957-ben. 58 A csengeri ref. templom kriptáiban 1931—33 között végzett kutatások (AÉ 1934. 97—114. ill. 1936. 49—66) folytatásaként Gallus Sándor ásatott a falu határában lévő ún. Kastélydombon, ahol egy XVI—XVII. sz-i kastély 50x14 m-es szárnyának és attól távolabb, arra merőlegesen egy 14x25 m-es épülettömbnek és egy ötszögletű bástyának alapfalait tárta fel. (L. jelentését a Nemzeti Múzeum Adattárában 59. Cs. I. alatt) továbbá Molnár I.: A Subich nemzetségből származó brebiri Melith-család vázlatos története, Hajdúnánás, 1939. 28. Innen kerültek elő az említett kályhacsempetöredékek. A kastély nyomai a felszínen ma is kivehetők s az előzőnél alaposabb feltárásra várnak. Adattár 83. Cs. II., Csallány D. jelentése 1954. 6£t A Melithek Melith Péternek a Várday-család leányági leszármazottjával, Szokolyi Erzsébettel kötött házassága révén jutottak a részbirtokosok közé (Molnár: i. m. 24—26.). Melith Péterre vonatkozóan 1583-tól vannak adataink. 1644-ben halt meg. Felesége, akinek sírkőtöredékeit Gallus a kastélykápolna kriptájának feltárásakor megtalálta, 1640-ben halt meg. Valószínű nekik tulajdonítható a csengeri kastélyon végzett átalakítás, ezzel kapcsolatban kerülhettek ide a kályhacsempék is,, 163Q—40 között, akárcsak Kisvárdán. Fiuk, ugyancsak Péter, 1655-ben szabolcsi főispán, már Kisvárdán élt, ugyanitt temették el feleségével együtt 1668-ban (Molnár: i. m. 29—30). 54 A XXXVII. tábla 1—5 alatti felvételeket Karáth József készítette, a XXXVIII. tábla 1—3 alattiak a Műemléki Felügyelőség fényképtárából származnak. 142
