A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Kalicz Nándor: Rézkori lelet Paszab községben
Makedóniában a serviai kerámia leletei között ismertet Heurtley néhány négyszögletes, lábas edényt 37 . A legtöbb ilyen lelet azonban Görögországban fordul elő. A sesklói kerámiában, tehát a korai neolitikumban, megjelennek a négyszögletes, lábas edények 38 . A Dimini-periódusban a négy karé jos száj peremű csőtalpas tálak gyakoriak 39 . Nem állhatunk meg azonban Görögország területénél, mert az ismertetett formaelemek Görögországon túl is megvannak. A gömbtestű, lábas edények krétai 40 és ciprusi 41 megjelenése Trója felé fordítja figyelmünket. Ott az I. periódustól kezdve egészen az V. periódusig igen jellegzetesek 42 . Ezek főleg a bodrogkeresztúri műveltség gömbtestű, lábas edényeivel párhuzamosíthatok. A trójai jellegű kultúra leletei között mindenütt előfordulnak Kisázsiában 43 , de Szíriában is megtalálhatók. 44 A starcevóihoz hasonló négyszögletes, lábas edény a Kaukázustól délre is előkerült 45 . Cipruson négykaréjosan felcsúcsosodó szájperemű edény is van 46 . Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kicsi, fordított csonkagúla alakú, tehát négyszögletes edényt sem 47 , melynek megfelelőjét Szelevényről ismerjük agyagból, bekarcolt emberalak díszítéssel. 48 . Megemlíthetjük, hogy négyszögletes alakú vagy négyszögletes szájú edények Olaszország rézkori anyagában is ismeretesek 40 , olyan rézbaltákkal együtt, amilyenek a bodrogkeresztúri műveltségben otthonosak 50 . Ezek után nem vitás, hogy az ismertetett formaelemek eredetét hol kell keresnünk. Az edény formálás három különleges sajátossága leggyakrabban a Dél-Balkánon figyelhető meg, a négyszögletes alak és a lábak alkalmazása pedig Kisázsiából vezethető le. A lábak alkalmazására talán állatlábak, illetőleg az állatszobrok adtak indítékot. Mint láttuk, a morva festett kerámiában is előfordulnak az ismertetett formaelemek. Ezek eredete szintén világos, hiszen maga a festés 37 Heurtley, W. A.: Prehistoric Macedonia. Cambridge, 1939. 150. lap 91. kép. 181. lap 148. íkép, 162. lap 161. ikép. 38 Tsountas, Chr.: Ai preistorikai akropoleis Diminou kai Sesklou. Athen, 1908. 86—88. kép. so Grundmann, К.: Magula Hadsimissiotiki. AM 62 (1937) 33. t. — Tsountas, Chr.: i. m. 10. t. 1—2, 22. t. 23. t. 2—4. 40 Childe, V. G.: Prehistoric migrations. Oslo, 1950. 64. lap 46. kép. 41 Schaeffer Cl. F. A.: Missions en Chypre 1932—35. Paris, 1936. 132. lapon 54. kép к. 42 Schmidt, H.: Trojanische Altertümer. Berlin, 1902. 411, 418, 2242, 2277. stb. 43 Bittel, К.: Prähistorische Forschung in Kleinasien. Istanbul, 1934. III. t. 7-^8. — Bosseri, iH. Th.: Altanatolien, Berlin, 1942. 71, 111—112. kép. 44 Schaeffer, Cl.: Stratigraphie Comparée et Chronologie de l'Asie Occidentale. London, 1948, 79. kép G, H, 81. kép 16, 20, 37, 61-62. — Frankfort, H.: Studies in Early Pottery of the Near East II. London, 1927. VII. t. 3. 45 Brown, Burton Т.: Excavations in Azarbaidjan. 1948. London, 1951. XII. t. 476 46 Schaeffer, CI: i. m. 1936. 132. lap 54. kép F. 47 Childe, V. G.: The most ancient East. London, 1928. 186. lap, 80. kép. 48 Hillebrand J. — Bella L.: Az őskor embere és kultúrája. Budapest, 1921. 140. lap. 49 Zambotti, P. L.: Le piiu anticlhe culture agricole euro pee. Milano, 1943. 99. lap, XIV. t. 1—3, 107. lap, XV. t. 10. 50 Uo. XV. t. 11. 14
