A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Kalicz Nándor: Rézkori lelet Paszab községben
is Kisázsiából származik. A morva festett kerámia rokonsága a lengyeli kerámiával közismert 51 . Mint legtávolabbi előfordulást említhetjük a rösseni kerámiát DélNémetországból, ahol még megfigyelhető a négykaréjos szájú edényalak 52 . Ez talán már a bodrogkeresztúri kultúra időszakával hozható kapcsolatba, hiszen ugyanebben az anyagban láthatunk olyan félgömb alakú csészét, melynek alsó részét még négy kis kifúrt bütyök díszíti 53 , hasonlóan a bodrogkeresztúri típusú csészékhez 54 . Ezekben a leletekben a délkelet felől érkező hatások periférikus lecsapódását láthatjuk. A felső részén kiöblösödő csőtalp ugyancsak széleskörű kapcsolattal rendelkezik. A sírlelet bemutatott darabjához hasonló töredékeket találtunk a tarnabodi ásatás során a bodrogkeresztúri típusú telepen 55 . Ugyancsak hasonlók kerültek elő Szabolcs megyében ismeretlen lelőhelyen 50 . Meglepő, hogy mindkét lelőhelyen a fentebb ismertetett négylábú, négyszögletes edénytöredékek társaságában. A bodrogkeresztúri műveltség eddig közölt leletei között Bárcán találjuk meg még ezt a típust 57 . Megvan azonban Lucskán 58 , több példányt ismerünk Tibaváról 59 , mindkét helyen azonban tiszapolgári jellegű környezetben. Hasonló környezetből ismerünk egy példányt Hódmezővásárhely-Szakáiháton 60 és Deszken 61 . Szlovákiában az ilyen kiöblösödő felső részű csőtalpas edények a festett kerámiában is megjelennek, megelőzve a bodrogkeresztúri műveltséget 62 . A Kárpátmedencétől nyugatra ez az edénytípus is hiányzik. Legészakibb előfordulását Lengyelországban találjuk, az ottani festett kerámiában 63 . Megvan azonban nagy számban Erdélyben, az erősdi kerámiában 64 , Moldvában a cucuteni kerámiában 65 és bizonyos fokig erre emlékeztető darabok a Tripolje-műveltségben 66 . Valószínűleg ezzel rokon az a kiképzés, amelynél a csőtalp megtört kis karokban végződik, és úgy tartja a tálat. Ezt a lengyeli kerámiában 51 Milojcic, VI.: Chronologie der jüngeren Steinzeit Mittel-und Südosteuropas. Berlin, 1949. 107. lap. 52 Buttler, W.: Der donauländische und der westliche Kulturkreis der jüngeren Steinzeit. Berlini—Leipzig, 1938. 12. t. 1. 63 Uo. 11. t. 15. 54 A II. t. 3. képünkön bemutatott csésze igen gyakori a bodrogkeresztúri műveltség leletei között. 55 Lásd 7. jegyzetet. 66 Lásd 6. jegyzetet. 57 Novotny, В.: i. m. XLIII. t. 3. 58 Sztáray A.: i. m. 274. lap, 11—14 kép. 69 Andel, K.: i. m. V. t. 1, 3—5. 60 Banner J.\ Dolgozatok XIII. (1937) IV. t. 9. 61 Foltiny I.: FA III—IV. (1941) 71. lap I. t. 6, 84. lap VII. t. 9 62 Novotny, В.: i. m. XXXVI. t. 3, 6. 63 Zurowski, J. : Neue Ergebnisse der neolithischen Forschung im südwestpolnischen Lössgebiet. PZ 21 (1930) 9. lapon 6. kép 1. 64 László F.: Les types de vases peintes d'Ariusd (Erősd). Dacia I. (1924) VI. t. 8, VII. it. 4—7, VIII. t. 1—2. 65 Schmidt, H.: Cucuteni. Berlin—Leipzig 1932. 7. t. 3—5. 66 Bibikov, S. N.: Reranetripolskoje poselenie Luka —Vrubleveckaja na Dnestre. Materiali 38 (1953) 135. lap 55 kép a. 15
