A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
A GYÜGYEI REF. TEMPLOM Ma csak keleti oldalával néz utcára. Hogy valamikor szabad telken feküdt, az mutatja, hogy déli oldalánál egy kisebb tér van, azon egy beugró telek/, és a régi utca helyén a ma is meglevő házak jelzik a középkori utcát. A templom nyugati falához a modern korban előcsarnokot építettek, így a homlokzat nem érvényesülhet egészen. Falvastagság 81—83 cm, a diadalív csonkján 85 cm. A külső falakon lábazat van, mely ma már olyan alacsony, hogy helyenkint alig látszik. A középkori szint tehát jóval mélyebben lehetett. A homlokzat közepében van a ma is használt egyetlen bejárat, mely azonban ma már barokk formát őriz. A fal repedéseiből látszik, hogy a bejáratnak valószínűleg félköríves volt a lezárása. Az említett előcsarnok padlásterében látszik továbbá az is, hogy a homlokzaton keresztül végighúzódik egy téglasornyi beugrás, amivel az oromzati rész keskenyebb. A bejárat fölött ez a vízszintes falvékonyítás szegmentívbe görbül. Az oromzaton ezenkívül nincs is más díszítés. Valaha egy ablaknak kellett még itt lenni, ez belülről, a karzatról látszik, azonban annyira rongált, hogy nem vehető ki a formája. Annyi azonban látszik, hogy rézsűs volt. A homlokfalat ma már nem koronázza oromzat. Valamikor lehetett, valószínűleg a villámcsapás előtt, melynek nyomát egy hosszú repedés mutatja. A homlokzat két sarkán egy-egy átlósan elhelyezett, kétosztatú, csepegtető nélküli támpillér található még, az ezeken levő lábazat azonban magasabban van, mint a hajó falán. A tégla hossza a támpilléren 28 cm. A déli oldalon két, egyenlő térelosztású félköríves, rézsű nélküli ablak van, tehát formájukban nem középkoriak, elhelyezésük azonban és talán még a középkori rézsű szélét jelző nagyságuk eredeti lehet. Az ablakok mai nagysága kb. 95 X 186 cm. A szentélyen délen és keleten van egy-egy hasonló ablak. Ez az ablakelhelyezés is valószínűleg eredeti. Az északi falakon ablaknyílás ma sincsen. A szokásos sekrestye a szentély északi oldalához volt csatolva, belülről is, kívülről is a fal állaDota egy befalazott aitó nyomait mutatja. Kívül a sekrestye felőli oldalon a szentély beugrása a hajó vonalából kisebb, mint a déli oldalon. A hajó belsejében a szép, népi barokk, festett mennyezet mellett középkorra csak a diadalív csonkja mutat (XXXVI. t. 2). Ahogy ma meg lehet ítélni, csúcsívben végződött, az azonban látszik, hogy nem volt rajta élszedés. A hajó belső hossza 7,15 m, szélessége 5,96 m. A szentély méretei északtól számítva az óramutató mozgása szerint 4,55 — 4,75 — 4,55—4,65 m. A templom eredetileg kétségen kívül támpillérek nélkül épült, valószínűleg még a XIII. század eleje táján. Különleges a templom hajójának a csekély hossza a szélességéhez viszonyítva. Ebből a szempontból egyedülálló jelenség. Alaprajzát tekintve kétségtelenül a legegyszerűbbek közé tartozik. A község első ismert tulajdonosai szatmárnémeti származású magyar hospesek voltak ; már 1284-ben ők birtokolták a községet 29 . Maksai Ferenc: I. m. 145. 122
