A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
A kőből épült templom homlokzata viszonylag magas. Alul a lábazat erőteljesen kiugrik 23 cm-re. A jobb oldalon azonban valamivel lejjebb van csúszva. A tengelyben elhelyezkedő bejárat egyszerű kerete, mely a nyílás felső részén alacsony szegmentívvel zárul, a felső részén pedig egyenes vonalú lejtővel, ugyanezt a kiugrási mértéket tartja. A homlokzaton még egy bélletes körablakot találunk, ez azonban nincs a tengelyben, hanem jobbra eltolódik. A körablak átmérője a legszélesebb helyen 90 cm, a falszűkületben 50 cm. A benne levő kitört kődísz könnyen kiegészíthető lenne. Kivehető, hogy valamikor egyszerű négykaréj os mérmű volt. Az oromfal lejtői meredekek, kb. 60 fokosak. A hajó déli oldalának lábazata a szentély felé keskenyedik. Ezt a falat két, arányosan elosztott ablak töri át. Ezek azonban sajnos már — ha elhelyezésükben nem is —, de formájukban barokk-koriak. Eredeti azonban a szentély déli falán levő, kezdetleges orrtagos mérművel, csúcsívvel ellátott ablak. Ugyanezt az ablakot megtaláljuk a szentély keleti falán is. Ezen a keleti falon a lábazat az északi végénél egészen különös módon kiszélesedik. A szentély lábazatánál még az feltűnő, hogy 30 cm-rel alacsonyabban fut, mint a hajón. A szentély északi falának egy részén a lábazat hiányzik, ami arra mutat, hogy ott volt valamikor a siekrestye. Ennek a sekrestyének a létét a hajó kiszögelésénél levő csonk is bizonyítja. Az ajtónak a helyét, mely a sekrestyéből a szentélybe vezetett, ma a fal kidomborodása mutatja. A hajónak, ellentétben a középkori gyakorlattal, az északi oldalon is van egy ablaka. Ez azonban épp úgy a barokk-korból származik, mint a déli fal ablakainak a formája. Hogy a középkori gyakorlatnak mennyire igaza volt, mikor az északi falba nem tett ablakot, különösen megyénk területén, ahol észak-déli szélirány az uralkodó, mutatja ez a templom is, mely nagyon huzatos. A kapun belépve, hol a falvastagság 90 + 23 cm, az említett kapukeret miatt, egy hitelesen középkori hatású belső térbe érkezünk. A hajó hossza 10,46 m, szélessége 6,47 m, a diadalív a hajó falaitól 2—2 méter távolságban nyílik. A diadalív szép, magasívű gótikus csúcsív, melyen 180 cm-től fölfelé élszedés vonul végig. Nagyon érdekes, hogy a diadalív vastagsága csak 77 cm, szemben a hajó 90 cm-ével. A diadalívnek a szentélyfaltól levő távolsága ugyancsak 77 cm, és hozzátehetjük azt is, hogy ez a távolság pontosan egyforma mindkét oldalon. A szentély belső falainak a mérete északtól számítva az óramutató mozgásának irányában 5,10 — 5,04 <—5,10 — 5,04 m. A kis különbség mellett a méretek pontossága feltűnő. A szentélyt bordákon nyugvó kolostorboltozat fedi. A bordák a padozattól 180 cm-re kezdődnek egyszerű elmetszéssel, kivéve a délnyugati sarkot, hol egy díszesebb oszlopszerű boltindítást találunk. A bordák szürke homokkőből készültek, profiljuk egy orrlemezes csekély horonnyal bíró körtetag. A vakolat alatt látszik egy-két lepattogzott helyen, hogy a bordák a mész alatt festve vannak. Középen zárókő fogja Össze a négy gerincet, melyen gótikus pajzs alakú címer van kifaragva. Egy eléggé elterjedt hiedelemmel szemben ez nem a Báthory-címer, hanem ugyanabból a Gutkeled nemzetségből származó Atyay családnak a címere, akik szintén ugyanazt a nemzetségcímert használták. A címer kivitelezésében van némi elcsúszás, ugyanis a legfelső fog átlóját rossz irányba húzta a kőfaragó, úgyhogy a három ék 119
