A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében

be van falazva. Ez a homlokzati fal 90 cm vastag. Érdekes aránytalanságokat mutatnak a templom belsejének a méretei is. Ugyanis a hajó szélessége a bejáratnál 7 méter, míg a diadalívnél 5,56 m, ugyanakkor hossza 10,10 m, tehát ilyen hosszúságra majdnem másfél méter elhajlás tapasztalható, éspedig az északi fal rovására. Belülről, különösen a karzaton, jól szemügyre vehető az ablak. Ennek méretei : a külső rézsűnél 78 X 210 cm, míg a keretnél 19 X 160 cm. A rézsűnek a felső része erősen lapított, úgyhogy gyanús abból a szempontból, hogy alakításon ment át. Magának a nyílásnak a felső kiképzése úgy történt, hogy két téglát egymásnak támasztottak, s így álcsúcsívet képeztek. Az összetámasztott téglák vastagsága 5 cm. A diadalív fent némileg szabálytalan fölkörív, élszedés nélküli és alul formátlan lábazatszerű részben végződik. A diadalív vastagsága igen változó, 65—85 cm. A baloldali részen a szentély felé is lábazat van. A szentély alaprajza is szabálytalan. Oldalainak a mérete északról kiindulva az óramutató járása szerint: 5,15 m, 3,70 m ,5,15 m és a diadalívnél 4,21 m. Tehát lényegében véve a szentély tengelyben nyújtott alaprajzú. A szabálytalanság megmutatkozik a szentélyfalnak a diadalívtől való távolságában is, ugyanis észak felé 30 cm, dél felé 22 cm ez a távolság. A szentély déli falán levő ablakoknak ma már csak legfeljebb a belső kerete régi, ez 40 X 136 cm. A keleti oldalon levő keskeny kis ablak feltétlenül régi, a rézsű szélén 37 cm széles és 216 cm magas, míg a nyílás szélessége 13 cm, magassága pedig 170 cm. A padlástéren is vannak számunkra érdekes tanulságok. A homlokzat tégláinak a mérete, átlagot véve, mivel azok igen egyenlőtlen méretűek, 5 X 13 X 27 cm. Ugyanakkor a diadalív falán, amelyen át baloldalra egy kis, lépcsőzetesen kiképzett csúccsal ellátott ajtón lehet jutni és a hátsó oromfalon, a téglák mérete 5 X 13 X 24 cm. A szentély tetőszéke, mely igen szép munka, kétségtelenül régi, de hogy mikori, az bizonytalan. A hajó tetőszéke ezzel szemben annyira hiányos, hogy rekonstruálása is nehéz lenne. A téglaméretek és az ablakok közti különbség azt mutatja, hogy az oromfalak különböző magasságának ellenére is a szentély régebbi. A támpillérek nagy számát tekintve, kilenc van belőlük, a hasonló alaprajzú egyházak közül a megyében ezt kell a legkésőbbinek tekinteni, azonban korát igen nehéz lenne évszámhoz kötni. A templomról az első adat a Pápai Tized jegyzékben kerül elő, tehát a XIV. század elején ez a templom már fennállott. A sok támpillér nem annyira a boltozat terhének viselésére szolgált, hanem a falak megerősítésére. Hogy a szentély boltozott lett volna, azt csak inkább a szomszédos Nyírbéltek templomának analógiájából lehetne feltételezni. Ennek a kis falusi templomnak a példája, amely kivitelezésében olyan sok kezdetlegességet árul el, igen tanulságos következtetéseket enged levonni. Ezen a kis egyházon majdnem minden szabálytalan és kezdetleges : nem egyforma méretűek a pontosan egykorú téglák, a hajó szélessége feltűnően változik, egész szabálytalan a diadalív, a szentély méretei ugyancsak nem szabályosak, a támpillérek vastagsága és a diadalív vastagsága szintén erősen ingadozik. Fel kell tételeznünk ebből az egész templomon végigvonuló kezdetlegességből, hogy igen gyakorlatlan építész építette. Amint a községet birtokoló névtelen uraságnak korlátolt 110