A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
lehetett az anyagi forrása, úgy az építész, aki rendelkezésre állott, nemigen lehetett más, mint egy más építkezéseknél közreműködő, talán jobbágyi származású segédmunkás. Azok a munkaerők, akik fölött rendelkezett, szintén nem lehettek gyakorlottak az építészetben. Csak így tudjuk megérteni azokat a primitív vonásokat, melyek még a provincializmusnál is alacsonyabb kategóriára — mondhatnánk, hogy népi jellegre váltották a művészettörténeti stílust. PÓCSPETRI RÓM. KAT. TEMPLOM Utcatörésben fekszik egy kis magaslaton. Középkori részletei ma körülbelül olyan állapotban vannak, mint a napkori templom esetében. Itt a középkori épületen az a változás történt, hogy a hajót két mellékhajóval kibővítették, és eléje egy tornyot építettek. A szentélyben a barokk-kori átalakítás azzal is járt, hogy egy fiókos cseh boltozatot kapott. Az egyháznak az átalakítás előtti időből származó külsejéből csak a szentély őrzött meg valamit: támpillérek a diadalív két oldalánál, a szentély .sarkain .átlósan, s ,a keleti oldal közepétől kissé lejjebb vannak elhelyezve. És éppen ez a tény vet némi fényt az ablakok régi elhelyezésére, mert ha a szentély keleti falán két ablak lett volna, akkor ez a későbbi támpillér középre került volna. A szentélyben tehát kelet felé csak egy ablak volt. Ugyanakkor a fenti tényből arra is lehet következtetni, hogy a támpillérek nem az első építésből származnak. Emellett szól az a körülmény is, hogy a támpilléreken levő lábazat a hajóhoz viszonyítva nem nagyméretű, de észrevehető különbséggel folytatódik. A fal vastagsága 80 cm. A hajó belsejének hossza 11,10 m, szélessége 6,60 m, a diadalív szabályos félkör élszedés nélkül. Ennek vastagsága csak 75 cm. A szentély méretei : északtól számítva az óramutató járása szerint 7,85 m, 5,40, 7,85, 5,50 m, tehát a szentély a tengely irányában nyújtott. A falak felülete teljesen sima, azért azt kell feltételezni, hogy a barokk átalakításkor az egész középkori vakolatot leverték. A padlástér is szolgáltat némi középkori adatot. Itt, a diadalív felső rétszén az egész fal nincs már meg, a téglák mérete : 5 X 15 X 28 cm. Az egyház szerepel a Váradi Regesztrumban, tehát a XIII. század elején valamilyen formában a templom már fennállott. Ebben az időben a tengely irányában hosszított szentély még a falusi templomokig nem jutott el, ezért inkább azt feltételezzük, hogy csak a mai szentély állott fenn. A majdnem 8 méteres méret is elősegíti ezt a feltevést, ahhoz az időhöz mérten ez a méret megfelelt egy kisebb egyháznak. A hajó nem sokkal később épülhetett. Egy 1318-ból származó oklevél említi István nevű papját 16 . A templomot a Pápai Tizedjegyzék és egy 1414-ből származó oklevél is megemlíti 17 . 16 A római katolikus egyház Szabolcs vármegyében. Szabolcs vármegye. Borovszky Samu szerk. Bp. 1900. 335. 17 A római katolikus egyház Szabolcs vármegyében. Szabolcs vármegye. Borovszky Samu szerk. Bp. 1900. 329. 111
