A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében

hogy a templomot akkor építették, mikor a két testvér megosztozott a birtokon, ami kb. a XIII. század elejére eshetett. A PIRICSEI REF. TEMPLOM Fekvését tekintve nem a falu közepén van, nem a dombvonulat legmagasabb helyén, hanem egy keleti—nyugati irányban húzódó mellékutca hosszában. A község maga Nyírbátor és Nyírbéltek között fekszik, mindkét hely jelentős a középkori művészet szempontjából. A templom homlokzatát két jobbról és balról átlósan elhelyezett támpillér támogatja, ezeken cseppentő nincs, és érdekes módon a felső osztatuk egészen rövid. Lábazat a homlokzaton is megtalálható, olyan módon azonban, hogy a jobb oldalon levő jóval alacsonyabban van. Bejárat a templomba nyugatról nyílik, melyet egy kiugrás keretez, a lábazat ezen is megvan (XXXII. t. 1). Ez a kiugrás lényegében véve egy páros négyszög alakú pillér, mely román ívvel van összekötve, és fent az oromfaltól vízszintes lejtővel ugrik elő. Ilyen bejárat-megoldás Vámosatyán található még a megyében, azonban itt erősebb a reliefje, itt 80 cm-re ugrik a fal elé. Az ajtónyílás szélessége 130 cm, kerete szép, régi formájú barokk keret, azonban az eredeti gótikus nyílásnak is látszik némi nyoma, ugyanis az ajtó csúcsívének a felső része ma egy ötszögű bemélyedést alkot, amelynek segítségével a gótikus ajtó vonalát szépen lehet követni. Maga az ajtó nincs pontosan a tengelyben, mert balra körülbelül 70 cm-re tér el az oromfal középvonalától. A homlokzat egyhangúságát a tető aljával kb. egy vonalban egy tölcsérablak töri meg, ennek nagysága kb. 90 cm, ez azonban a templom belseje felől be van falazva. A hajón a homlokzaton levő támpilléren kívül még kettőt találunk. Ezeknek formája hasonlít a homlokzaton lévőkhöz. Rendszertelenül azonban a lejtőjük egy sor téglával le van fedve. Az ablakok elosztása a következő : az első szakaszba egy, a másodikba kettő esik. A szentély déli falát szintén megtámasztja egy valamivel keskenyebb támpillér középen, ettől jobbra-balra egy-egy ablak látható. Az egyház építészeti szépsége és középkori hangulata délkeleti nézetből érvényesül legjobban. A már említett támpilléreknek a vertikális hangulatát növeli még a szentély — ezen található a legtöbb támpillér — erőteljesen függélyes tendenciája : a két sarkán levő, átlósan elhelyezett támpillér, az igen keskeny, magas, félköríves résablak és a magas oromzat, amely erről az oldalról észrevehető meredekebb lejtőkkel bír, mint a diadalív fala vagy akár a homlokzat. Az északi oldalon ugyanolyan támpillér-elosztást találunk, mint délen. Egy kivétel, hogy itt hiányzik a szentély falán a középen levő támpillér. Itt volt a középkorban a sekrestye. Ennek a nyomát jelzi még az a körülmény is, hogy hiányzik a lábazat, míg a sekrestye volt fala a hajó kiszögelésénél támpillérnek van kiképezve. Ezen az oldalon ablakokat nem találunk még ma sem, azonban érdekes tény, hogy a lábazatnak a homlokzat baloldalánál említett magasabb szintkülönbsége a sekrestye helyétől kezdődik. A templom belsejébe lépve látszik az ajtó csúcsíve, ami kívül 109