A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében

Bejárás ma a torony alatt levő ajtón történik. A torony alsó teréből a templomba vezető ajtó azonban figyelmet érdemel reneszánsz kőkerete miatt. Kímás díszítés övezi a keret három oldalát, az egész kapu tetején egy erősen kiugró párkány van, s az alatt ez a felirat : „Matheus. De. Baktha. Faciundum. Curavit 1519." A felirat betűi nem antikva, nem is fejlett gótikus majuszkula, hanem egy elég kusza jellegű, korábbi betűtípus. Nyilván a felirat készítője, aki ezt a faragványt is alkotta, nem rendelkezett teljesen azzal a stílusérzékkel, hogy megszüntette volna ezt az ellentétet. Az ajtó zárja, ha kívül nem is, de belülről figyelmet érdemel. Kb. XVI. századi lehet. Némi egyszerű indás díszítés van rákalapálva. A templom hajójába lépve karzat alatt találjuk magunkat. Mindjárt az ajtónyílás sarkán pedig egy alacsony, 41 cm-es, kőből készült szenteltvíztartót találunk. Ez középkori lehet. A karzatot két oszlop és a falnál két oszlopmetszet tartja, melyeket egymással, illetve a homlokzati fallal félköríves hevederek kötnek össze. Az oszlopok, illetőleg oszlopmetszetek távolsága egymástól 163 cm, a homlokzati faltól pedig 150 cm-re vannak. Az előcsarnok a hevederektől eltekintve egyébként csehboltozattal van fedve. A karzatot tartó oszlopok egy 54 cm magas, 95 cm széles élszedéses négyzetes hasábra vannak ráhelyezve. Ezzel egy 9 cm magas párnatag és egy 3 cm magas pálcatag kapcsolja össze. Az oszlop törzse 103 cm magas, s az oszlopfő megismétli valamivel kisebb méretben a lábazatot. Az oszlopfőt egy 8,5 cm magas és minden oldalon 5 cm-re kiugró abakusz fedi. Az ívek az oszlopfő vonalát folytatják a fejlemez felett. A hajó szélessége 6,40 m, hossza 11,10 m. Diadalíve élszedés nélküli, szabályos, sőt túl szabályos félkör. Ügy látszik, mintha az élek gipszelve lennének. A diadalív fala az északi falnál 135, a déli falnál 130 cm széles. A szentélyben ugyanezek a távolságok 45, illetőleg 47 cm. Tehát nemcsak a diadalív nincs egészen pontosan tengelyben, hanem pár centiméteres különbség a hajó és a szentély tengelye között is észlelhető. A szentély egy lépcsővel magasabban fekszik. Falainak méretei az északi faltól számítva az óramutató mozgása szerint 4,30, 4,30, 4,15 és 4,57 m. Tehát átlósan felezve félig szabályos, félig szabálytalan alak. A szentély dongaboltozattal van fedve, kb. 3 méter magasságban kezdődik, úgyhogy az egyik déli ablak felső rézsűje már a boltozatos részbe nyúlik. A szentélyben balra egy kis, egyszerű csúcsíves, 44 cm magas, 26 cm széles fülkét találunk, mely pasztofórium lehetett. Jobboldalon is találunk egy kis szegmentíves nyílást, ez 28 cm magas és 38 cm széles. A szentélyből északra nyílik a sekrestye, mely szintén középkori. Ennek mérete a szentéllyel párhuzamosan 4,30 m, merőlegesen pedig 3,10 m. Különös, hogy a hosszúság egyezik a szentélyhosszal, holott kívülről a sekrestyefal 30 cm-rel beljebb van. Ennek oka, hogy a sekrestyefai vastagsága csak kb. 60 cm, a templom fala ellenben 90 cm. Ebben a helyiségben is dongaboltozat van, mely kb. 190 cm-ről indul ki, legmagasabb pontja kb. 3,5 m, tehát a donga vonala szabályos félkör. A sekrestye és a szentély közös falán, a sekrestye belsejében megtaláljuk a templom külső lábazatát, amint már említettük. A torony nem középkori. Tégláinak mérete : 7 X 15 X 29 cm. A padlás gerendái között még vannak tölgyfagerendák is, egyiken-másikon Iátюз