A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
szanak a facsapok helyei, ácsjelek nincsenek, szerkezetük azonban rekonstruálható. A rekonstruálás emlékeztet az ajaki és a nyírbátori ref. templomok szerkezetére. Nem lehetetlen tehát, hogy a régebbi darabjai a XVI. század elején már megvoltak. A templom legszembetűnőbb sajátsága falazásának a módja. Színes tégla használatával "az Alföldön az egész középkoron át találkozunk. Bizonyos anyagok jelenléte az agyagban ugyanis égetéskor megfesti a téglákat. A baktai esetben azonban a színes téglák zománccal vannak bevonva, és tervszerűen, minta szerint vannak falazva. A vakolat ma még legnagyobbrészt beborítja a falakat, de a szabaddá vált részeken a minta következetesen érvényesül. Mikor Ipolyi Arnold a monumentális téglaépítészet nyomait kereste Szabolcsban és az Alföldön 9 , csak egyes színes, esetleg zománcos téglákat talált, melyek rendszer nélkül voltak összeillesztve, mint például a nyíregyházi, múlt század végén lebontott középkori ref. templom esetében. Ipolyi még nem tudott a baktai templomról, csak sejtette, hogy ilyen létezik. Magyarországon az ilyen színes falazási technika ezen kívül csak Szamostatárfalván fordul elő eddigi ismereteink szerint. A minták azonosak, azonban Szamostatárfalván jóval vékonyabb habarcsréteggel kötötték össze a téglákat, mint Baktán. A karzattal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy minden jel arra mutat, hogy ezt a templomot nemzetségi templomnak építették. Emellett szól elsősorban az a tény, hogy a régi kastély területén fekszik. A karzat mai formája emlékeztet bizonyos szempontból a csarodai templom karzatára, de hogy fenntartás nélkül középkorinak mondhassuk, attól visszatart némi meggondolás. Ilyen például a magas lábazat és az abakusz vastagsága. Ez ugyanis 8,5 cm vastag, ami erősen azt a látszatot kelti, hogy a torony tégláival egyező, azaz 7 cm vastag téglából készült. Azt a lehetőséget nem szabad elvetnünk, hogy a karzat a reneszánsz idejében is épülhetett, ugyanis ekkor már használatban voltak nagyobb méretű téglák. A templom keletkezésének ideje nem teljesen vitathatatlan. Az okleveles adatok szerint a község 1343-ban már fennállott 10 . A keletkezéssel kapcsolatban két időpont kerülhet számításba. Egyik az 1828-as Canonica Visitatio adata : „Ecclesia haec e solidis materialibus tegulis videlicet coctis anno 1519 exstructa est per Sp D Mathius (!) de Bakta." Másik időpont az egyház egy régebbi plébánosának a szóbeli közlése, mely szerint a templom 1270-ben épült volna. Az előbbi 1519-es évszám mellett szól a fenti adaton kívül a kőkeretes ajtónak a felirata is. Azonban valójában véve ez a két adat csak egy, mert az egyházi feljegyzés a reneszánsz-feliratra megy vissza. Ez utóbbi felirat pozitívan csak arra mutat,, hogy a kőajtót csináltatta Baktay Máté. Az ilyen hivalkodó feliratnak azonban mellesleg az a hivatása is volt, hogy a tájékozatlan szemlélőt annyiban félrevezesse, hogy a felirat készíttetőjének hallgatólagosan többet tulajdonítson, mint amit az valójában megérdemelne. Végeredményben a reneszánsz ideje volt! Nem lehetetlen azonban, hogy Baktay Máté 9 Ipolyi Arnold: Magyar téglaépítészeti műemlékek. Arch. Közi. 1861. II. kötet 129—160. 10 Szabolcs vármegye községei. Szabolcs vármegye. Borovszky Samu szerk. Bp. 1900. 49. 104
