Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1790-es években
165 tartozik. Már 1712-ben telepített ide Károlyi Sándor sváb gazdákat, akiknek összes száma 64 volt. Ezek közül még abban az évben meghalt 7, elszökött 30, úgyhogy csak 27-en maradtak meg. 5 6' Ezek sem lakhattak itt sokáig, minthogy 1714-ben Csomaköz máinem szerepelt a sváb községek sorában. Csak 1795-től fogva találunk itt újra svábokat. Az 1795—1802-ig terjedő időben 90 csomaközi sváb lakos neve ismeretes előttünk. Ezek közül a szomszédos sváb községekből költözött be 84 (még pedig Mezőfényről 42, Nagykárolyból 14. Mezőpetriből 12. Szaniszlóról 1, Tusnádról 2, Kálmándról 1. Csanálosról 3. Szinfaluból 1, Kaplonyból 2, Nagymajtényból 1, valamelyik sváb községből 5): új telepes csak 6 volt (még pedig 1795-ben í. 1796-ban 1. 1797-ben 2, 1801-ben 2). Ahogyan látjuk, a csomaközi sváb lakosoknak majdnem fele Mezőfényről származik; kívüle különösen Nagykároly és Mezőpetri adott még sok új telepest a községnek. Feltűnően kevés a külföldről érkezettek száma: 90-ből mindössze 6. 57 0 Njmtünl' 1 1795-ben már voltak svábok. Az 1795—1803-ig terjedő időben 36 nántiii sváb lakosról tudunk, akik valamennyien a szomszédos sváb községekből jöttek be (még pedig Krasznabéltekről 22, Krasznasándorfaluból 3, Nagvszokondról 3, Erdődről 3. Szinfaluból 1, Nagymajtényból 2, Barlafaluból 1, Mezőpetriből 1). A nántiii svábok túlnyomó része a szomszédos Krasznabéltekről vándorolt be. Érdekes, hogy ez idő alatt külföldről nem telepedett le senki a helységbe. 57 2 Kisde ngele gpn 5 7 3 1800-tól fogva laknak svábok, akik kevés kivétellel a tőszomszédos Mezőpetriből mentek át. Számuk azonban az 1800-as évek elején igen csekély lehetett. így 1800-ban két Mezőpetriből beköltözött sváb férfi szerepel a községben. 57 4 köz 1800-ig Mezőfény községnek. 1800-tól fogva pedig Szaniszló községnek volt fiókegyháza. Az első anyakönyvek 1832-ből valók. — Csomaköz község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1820-ban: 281 r. k.: 1840-ben: 481 r. k.: 1912-ben: 1367 r. k., 619 g. k.. 155 ref., 1 luth., 33 izr.; 1930-ban: 1367 r. k., 712 g. k.. 155 ref.. 33 izr. 56 9 V. ö. az 1712,-i német nyelvű csomaközi összeírást (Okm. 6.). 57 0 V. ö. az 1795-től 1799-ig szóló mezőfényi, s az 1800-tól 1802-ig terjedő szaniszlói keresztelési anyakönyveket. 57 1 Szátmármegyei kisközség. Krasznabéltektől délre. Szatmár várához tartozott, 1620-ban az erdődi uradalomhoz írták össze. 1708-ban IF. Rákóczi Ferenc ezt a községet is zálogba hagyta Károlyi Sándornak. A gróf Károlyicsalád Nántiit az 1720 márc. 20.-Í erdődi donáció alapján kapta (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének első kötetét, 67. old.). Nántii 1850-ig Krasznabéltek fiókegyháza volt: 1850-től fogva van plébániája és ebből az évből valók az első anyakönyvek is. — Nántii község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1820-ban: 223 r. k.; 1850-ben: 219 r. k.; 1912-ben 374 r. k„ 481 g. k„ 39 ref.. 35 izr.; 1930-ban: 391 r. k„ 561 g. k., 5 ref., 34 izr. 57 2 V. ö. az 1795-től 1803-ig szóló krasznabélteki anyakönyveket. 67 3 Szátmármegyei kisközség, Mezőpetri mellett, ennek fiókegyháza jelenleg is. A lakosok száma 1820-ban: róm. kath. 25; 1912-ben róm. kath. sváb 241, görög kath. 4, izr. 6. 67 4 V. ö. az 1800.-Í mezőpetri-i anyakönyveket.
