Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése 1803 után
171 Mezőfényről 1, Kálmándról 1, valamelyik sváb községből 1); új telepes 5 (még pedig 1811-ben 1. 1812-ben 1, 1814-ben 1, 1815-ben 1, 1816-ban l). 59 6 A beköltözőitek túlnyomó része (37-ből 22) a tőszomszédos Nagykárolyból és Mezőpetriből származik. A Károlyi-birtokokhoz nem tartozó Tasnádszántó M a volt a legutolsó sváb telepítés, amely még tárgyalásunk körébe esik. Ide 1815-ben szállottak az első svábok a Becsky család felhívására. Az új telepesek neveiről csak 1829-től fogva vannak adataink. Az 1829-től 1834-ig terjedő időben 35 tasnádszántói sváb lakosról tudunk. akik közül a szomszédos sváb községekből jött be 33 (még pedig Nagykárolyból 10, Kaplonyból 1, Mezőpetriből 8. Csanálosról 3. Szaniszlóról 1. Kálmándról 1, Tusnádról 3. Erdődről 1. valamely sváb községből 5): külföldről telepedett 2 (még pedig 1829-ben 1, 1830-ban l). 59 7 A beköltözöttek legnagyobb része (33-ból 18), ép úgy, mint Mezőteremnél. Nagykárolyból és Mezőpetriből érkezett! A nagykárolyi uradalom régi sváb községeiről Károlyi József utódai alatt (1803 után) a következőket jegyezhetjük meg: Szaniszl ón 1828 őszén 29 sváb gazda és 28 zsellér lakott. A gazdák "közt volt 18 régi lakos: Nagykárolyból költözött be 4, Mezőpetriből 1, Mezőfényről 1, Vállajról 1. valamelyik sváb községből 1 gazda: új telepes volt 3. A zsellérek közül régi 15; Nagykárolyból jött be 4. Mezőpetriből 2. Krasznasándorfaluból 1, Nagymajtényból 1, Gilvácsról 1, valamelyik sváb községből 1: külföldről telepedett 3. Szaniszló összes férfilakosainak száma 238 volt (ezekből 57 sváb). A község mint ilyen, semminemű szántófölddel vagy jövedelemmel nem rendelkezett, amelyből a közadó fizetését fedezhette volna s így ezt a lakosoknak személyenkint kellett viselniök. 58 8 Kisdengelegen 1813-tól 1820 utánig 7 új sváb férfi szerepel. Ezek közül Mezőpetriből költözött be 5, Nagykárolyból 1. Kálmándról szintén l. 59 9 A bélteki és erdődi uradalom régi sváb községei közül a következők említendők még meg: 595 y q a z 1810-től 1816-ig szóló nagykárolyi keresztelési anyaköny- ' veket. 59 6 Szilágymegyei nagyközség, Tasnádtól északnyugatra. Már 1444-ben volt parochiája, amely 1555 körül megszűnt, de 1829-ben helyreállították. Anyakönyvei ugyancsak Í829 óta vannak, amely ideig Tasnád fiókegyháza volt. Becsky Ignác új kápolnát építtetett 1817-ben, az új templom 1836-ban készült el. Tasnádszántó község lakosainak száma a nagyváradi püspökség schematismusai alapján: 1821-ben: 253 r. k.. 720 g. k.. 270 ref., 4 izr.; 1854-ben: 374 r. k., 1000 g. k.. 212 ref., 7 luth., 38 izr.: 1896-ban: 424 r. k„ 1074 g. k., 1 g. kel., 328 ref., 15 luth., 136 izr.; 1930-ban: 562 r. k„ 1454 g. k., 3 g. kel., 505 ref., 60 izr. 69 7 V. ö. az 1829-től 1854-ig szóló tasnádszántói anyakönyveket. 59 8 V. ö. az 1828 szeptember 25.-i szaniszlói összeírást (Okm. 191.). Ez az összeírás az 1827.-Í VII. törvénycikkely és országos utasítás értelmében a palatínus (nádori) porták célirányosabb felosztása végett a járási főszolgabírónak és az adózó közönség által választott községi elöljáróságnak jelenlétében készült. A községi elöljáróság csupa magyarokból és oláhokból állott, sváb nem volt köztük. 59 9 V. ö. az 1815-tól 1820 utánig szóló mézőpetri-i anyakönyveket.
