Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Új sváb községek keletkezése 1803 után

172 Alsóhomoród földje igen terméketlen és sovány volt, az ura­dalmi tisztek mindazonáltal lelkiismeretesen ragaszkodtak a szi­gorú úrbéri szabályzat egyes pontjaihoz, úgyannyira, hogy a köz­ség két első rendbeli lakosai boldogulni nem tudván, eltávoztak. 000 Az alsóhomoródi új svábok aggódtak, hogy ők is ugyanilyen sorsra jutnak. Az ő életfeltételeik ugyanis ép olyanok voltak, mint eltávozott elődeiké. A földek terméketlensége ellenére az új lakosoknak éppen olyan úrbéri szolgálatokat kellett végezniük, mint más, termékeny határral bíró helységben. Ezenkívül kisebbek voltak a gazdatelkek, mint másutt, úgyhogy tulajdonképen nagyobb telkek után járó ter­heket viseltek. Nagyobb részük nem régen telepedett le a község­ben, többen közülük egészen fiatal házasok voltak gyermekek és cselédek nélkül. Ez utóbbiak nem is boldogultak úgy, mint a fel­nőtt gyermekekkel vagy cselédekkel rendelkező házaspárok. Iga­vonó állattal bíró gazda csak 28 lakott Alsóhomoródon, a többiek gyalogszeresek voltak. S a gyalogszeres gazdák ép úgy tartoztak fuvarozni, karót hordani és más úrbéri szolgálatot teljesíteni, mint az igavonó állattal rendelkezők. Hogy elődeik szomorú sorsát ki­kerüljék. 181.1 február havában arra kérték Klobusiczky Ignác jószágkormányzót, hogy amennyire teljhatalma megengedi, könv­nyítsen az úrbéri szabályzat egyes követelményein s méresse fel a gazdatelkeket. 00 1 Nántün az 1804-től 1820-ig terjedő időben 41 új sváb lakos nevével találkozunk. Ezek közül a szomszédos sváb községekből jött 36 (még pedig Krasznaterebesről 1, Krasznabéltekről 11, Nagy­majtényból 7, Krasznasándorfaluból 2, Erdődről 3, Kaplonyból !. Gilvácsról 1. Nagyszokondról 2, Vállajról 1, valamely sváb köz­ségből 7): külföldről leiepedett 5 (még pedig 1808-ban 2. 1811-ben í, 1819-ben 2). 00 2 A beköltözőitek felét Krasznabéltek és Nagymaj­tény szolgáltatta! 1821-től 1846-ig 25 nantüi sváb lakosról van tudomásunk. Ezek köziil a szomszédos sváb községekből költözött be 23 (még pedig Erdődről 2. Krasznabéltekről 6, Alsóhomoródról 1, Nagymajtény­ból 2, Királydarócról 1. Túrterebesről 1, Nagykárolyból 1. Krasz­nasándorfaluból 1, Szakaszról 1. Tasnádról 1, valamely sváb köz­ségből 6); új telepes külföldről 2 (még pedig 1831-ből I, 1838-ból I). 00 3 ' N ag ymadarászon az 1804-től 1810-ig terjedő időben 58 ú j sváb lakos fordul elő. Ezek köziil a szomszédos sváb községekből jött be 34 (még pedig Erdődről 10, Nagykárolyból 5, Nagymajtényból 8, Válla jról 1, Csanálosról l. Szakaszról 2, Krasznaterebesről 1, Kálmándról 1. Gilvácsról 1, Krasznabéltekről 2, Királydarócról I. 60 0 Itt az 1781-ben érkezett 40 pozsonyi magyar családról, valamint az 1781-től fogva letelepedett első sváb lakosokról van szó (V. ö. Alsó Homoródot 1781-ben.). 60 1 V. ö. az alsóhomoródi sváboknak Klobusiczky Ignác jószágkormányzó­hoz intézett magyar nyelvű kérvényét 1811 febr. 11-ről (Okm. 192.). 60 2 V. ö. az 1804-től 1820-ig szóló krasznabélteki anyakönyveket. 60 3 V. ö. az 1821-től 1846-ig terjedő krasznabélteki anyakönyveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom