Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1780-as években
156 1781 májusában még nem laktak svábok Alsóhomoródon, de mindennap várták őket úgyannyira, hogy Mlinaricz jószágpraefectus nemcsak Szinfalu részére kért adminisztrátort az erdődi plébánostól, hanem a leendő alsóhomoródi svábok számára is. 532 És csakugyan 1781 folyamán már Alsóhomoródon működött az adminisztrátor: ebből az évből valók az első alsóhomoródi anyakönyvek, s 1781-ben találjuk az első sváb lakosokat a községben. Az 1781—1791-ig terjedő időben 52 alsóhomoródi sváb lakos neve ismeretes előttünk. Ezek közül a szomszédos sváb községekből költözött be 55 (még pedig Szinfaluból 7, Mezőpetriből 1, Krasznasándorfaluból 1, Szakaszról 1, Krasznabéltekről 2, Erdődről 2, Gilvácsról 1, Nagykárolyból 5, Túrterebesről 1. Nagvma jtényból I. Nagyszokondról 1, valamely sváb helvségből 12): külföldről telepedett 19 (még pedig: 1781-ben 1. 1784-ben 1. 1786-ban 4, 1787-ben 9, 1789-ben 2, 1791-ben 2). 53 3 Barlafalu 53 4 összes jobbágyai 1767 okt. havában a következő adókat fizették: portió (vármegyei adó) fejében 170 rajnai forintot. közköltség címén 28 r. forintot és 20 krajcárt, földadó fejében 19 r. forintot és 48 krajcárt. 53 5 Barlafaluban 1779-ben csak oláhok laktak, volt saját tempiomukTes"~pap.jnk, a házzal bíró gazdák száma 45 volt. 53 6 Károlyi Antal 1785 októberében kiadta a parancsot Somogvi Eerenc natrvkárolyi jószágpraefectusnak, 53 7 hogy Barlafalut minél hamarabb népesítse be kath. sváb telepesekkel. Somogvi e parancs értelmében a Nagykároly köriil fekvő sváb helységekbe egy urasági Írnokot küldött ki, aki közhírré tette a barlafalusi telepítés tervét és feljegyezte a jelentkezők neveit. A nyírbátori udvarbíró Somogy i megkeresésére szintén felszólította a pócsi és pócspetrii svábokat. — akik nem voltak megelégedve lakóhelvükkel — hogy költözzenek át Barilafaluba. Somogvi mindazonáltal valószínűtlennek tartotta. hogy 1785 őszén meg lehetne kezdeni a barlafalusi telepítést. Először is a mérnök még nem volt készen a község és a határ felmérésével. Azután az őszi időszak előrehaladottsága miatt már nem tudták volna az új telepesek elvégezni az őszi vetést, hiszen 53 2 V. ö. Mlinaricz Antal jószágfelügyelőnek magvar nyelvű szerződéses levelét 1781 május 25-ről (Okm. 177.). 53 3 V. ö. az 1781-től 1791-ig szóló alsóhomoródi anyakönyveket. 53 4 Barlafalu szatmármegyei kisközség, Erdődtől keletre. Mindig az erdődi uradalomhoz tartozott, története Erdődével azonos. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban ezt a helységet is zálogba adta Károlyi Sándornak, aki 1720 márc. 20.-án kapott reá királyi adományt (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, XII. old.). — 1785 óta van a községnek plébániája, az első anyakönyvek is ebből az évből valók. — Barlafalu község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 210 r. k.: 1912-ben: 324 r. k.. 1149 g. k„ 10 ref., 70 izr.; 1930-ban: 302 r. k., 1155 g. k„ 2 g. kel., 2 ref., 58 izr. . 63 5 V. ö. az 1767 okt. 19-i barlafalusi összeírást. Kár. Levt. Acta Svevorum. Lad. S-cs. 53 6 V. ö. Károlyi Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.) 537 Perlaki Somogyi Ferenc nagykárolyi jószágfelügyelő, azután praefectus 1778-tól 1792-ig:'1793 jan. 16-tól 1795 dec. 27.-ig teljhatalmú jószágkormányzó.
