Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1780-as években
155 is: mint a remetemezeiek, borhidiak, veresmartiak, így hát valótlan az, hogy potom áron voltak kénytelenek átengedni a sváboknak. 52 5 Szinfalu'ban az 1787-től 1791-ig terjedő időben 27 új sváb lakos szerepel. Ezek közül a szomszédos sváb községekből költözött be 23 (még pedig Krasznabéltekről 2, Krasznasándorfaluból t. Szakaszról 1, Nagyszokondról 2. Erdődről 3, Nagykárolyból 2, Csanálosról 1, Királydaróeról 1, Mezőpetriből 1, Kálmándról 1, Alsóhomoródról 1, valamely sváb községből 7): új telepes 4 (még pedig 1787-ben 1. 1788-ban'1, 1789-ben 1, 1791-ben l). 52 6 AJsó hom orócloii 52 7 1767 októberében a jobbágyok a következő adókaFTízették: portié (vármegyei adó) fejében 120 rajnai forintot, közköltség címén 18 r. forintot, földadó fejében 37 r. forintot és 12 krajcárt. 52 8 Alsóhomoród 1779-ben még tiszta oláh község volt oláh templommal és pappal; 28 házzal bíró gazda lakott benne. 52 9 1780 szeptemberében Mlinaricz Antal jószágpraefectus Színfaluval együtt Alsóhomoródot is felmérette azon célból, hogy megtudja hány fél házhelyes gazda fér el ott. s hányat lehetne még oda helyezni. Ügy látszik tehát, hogy 1780-tól fogva Alsóhomoródnak sváb teleoesekkel való benépesítése is tervbe volt már véve. A mérnöki felmérés a következő eredményt adta: Irtott szántóföld és rét volt 25 6/ 8 telek, vagyis 51 2/ 8 fél gazda számára: az irtani való erdőség 51 féltelket tett ki. úgyhogy összesen I02 2/« féltelkes gazda fért el Alsóhomoródon (2050 holdnyi területen). Tényleg 32 félgazda élt a helységben (640 holdnyi területen) s így még 70 2/ 8 félteikes gazdát lehetett oda helyezni (1410 holdnyi területre). Az egész alsóhomoródi határ 5388 1 4/,,, holdnyi területet foglalt magában s ez 660"/i„ bold szántóföldből, 374 1 1/ 1 0 hold rétből és 4353 1 3/ 1 6 bold erdőségből állott. 53 0 Pozsony vidékéről 40 magyar család jött 1781-ben, de csakhamar elmentek (úgy látszik, még ugyanazon évben). 53 1 52 5 V. ö. a volt szinfalusi oláh lakosok ügyében 1787-ben tartott birói vizsgálat jegyzőkönyvét (Okm. 180. b.). 62 6 V. ö. az 1787-től 1791-ig szóló alsóhomoródi anyakönyveket. 52 7 Szátmármegyei kisközség, Erdődtől keletre. Eredetileg az erdődi várhoz tartozott és Rente-IIomoródnak hívták. 1633-ban Alsóhomoród a krasznabélteki uradalommal együtt Praepostváry Zsigmond tulajdonába ment át s ettől fogva története Krasznaliéltekével azonos. Károlyi Sándor 1723 dec. 6-án vette meg a helységet a Praepostváry. illetőleg az Erdődv örökösöktől. Királyi adománylevelet azonban csak unokája. Károlyi Antal gróf. kapott reá 1778 január 9.-én (Y. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének f. kötetét, XIV. és 78. old.). — A községnek 1781 óta van plébániája, ebből az évből valók az első anyakönyvek is. — Alsóhomoród község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 410 r. k.; 1912-ben: 768 r. k., 56 g. k., 22 ref.. 87 izr.: 1930-ban: 814 r. k„ 70 g. k.. 18 ref., 57 izr. 52 8 V. ö. az 1767 okt. 18.-i alsóhomoródi összeírást. Kár. Levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs. 52 9 V. ö. Károly Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 53 0 V. ö. Zimány Ferenc uradalmi mérnöknek Mlinaricz jószágfelügvelőhöz intézett jelentését 1780 szept. 8.-ról (Okm. 174.). 53 1 V. ö. az alsóhomoródi plébánia történetét, valamint a központi iroda latin nyelvű véleményét 1788 július 28.-ról (Okm. 183.).
