Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

XV II. Frigyes herceg (1797—1805) főgondja volt Württemberg területének növelése, minthogy csak egy megnagyobbodott országgal remélhette a franciák és osztrákok beavatkozásával szemben az állami függetlenség megőrzését. így egy és ugyanazon időben tárgyalásokat folytatott Párizsban és Bécsben is. A második koalíció (1799—1801) harcainak elején a franciák betörésükkel 2,700.000 frank kárt okoztak az országnak, az osztrákok számára teljesített összes szállítások és beszállásolások pedig 16 millió forintra rúgtak. Frigyes herceg végre is kénytelen volt megegyezni, illetőleg szövetségre lépni Béccsel (1799 július 2.). Az egvesség értelmében 5000 gyalogost, 800 lovast és 200 tüzért kellett kiállítania; a csapatok ellátását Anglia vállalta. A következő évben a herceg Angliával is szövetséget kötött (1800 ápr. 20.). Württemberg, mint a koalició önálló tagja. 5000 embert köteles kiállítani; ezek a csapatok Európában bárhol felhasználhatók, \nglia egy gyalogos felszerelésére 50, egy lovas felszerelésére pedig 80 tallért ad. fizeti ezenkívül a zsoldot és a katonák ellátását. Württemberg kötelezi magát, hogy nem köt különbékét; Anglia pedig garantálja az ország területi épségét. A további harcok folyamán a franciák győzelmei következtében (Hohenlinden 1800 dec. 3.) Württemberg vesztesége emberekben és anyagiakban újra igen tetemes volt. A szállítások 2 millió, a hadisarcok 6 millió frankot tettek ki. Érthető az ország elkeseredése Frigyes herceg politikája ellen. Végre is sikerült neki a franciákkal különbékét kötni (1802 máj. 20.), amelynek értelmében területi kárpótlást kapott a Rajna balpartján elvesztett országrészért (Mömpelgard). Wiirttembergbez csatoltattak: .Ellvvangen (prépostság), Zwiefalten (birodalmi apátság), Heiligkreuztal, Rottenmünster és Margretbausen (apácazárdák), Komburg (lovagrendház), Schőntal (apátság), Oberstenfeld (apácazárda) és a következő 9 birodalmi város: Aalen. Esslingen, Giengen. Gmünd. Hall. Heilbronn, Reutlingen, Rottweil, Weilderstadt, összesen 120.000 lakossal és 633.000 forint jövedelemmel. Ezek a területek Üj-Würítemberg néven az 1803 január l-i rendelkezés értelmében önálló államot alkottak három helytartósággal (Ellwangen, Heilbronn, Rottweil). Frigyes herceg választófejedelmi méltóságot kapott (1805 ápr. 29.), de azért továbbra is a sváb körzet direktora maradt; Konstanz helyébe Baden lépett, mint direktóriumi tag. A harmadik koalició alatt (1805) Württemberg kénytelen volt végleg a franciák mellé állani. Napoleon személyes jelenlétével kényszerítette Frigyes hereeget az egvesség megkötésére (Ludwigsburg, 1805 okt. 5.), amelynek értelmében Württemberg 8000—9000 gyalogost és 1000 lovast volt köteles a franciák részére felállítani. Napoleon biztosította a herceg teljes szuverenitását és részesedést ígért az esetleges hódításokból. A franciák sorozatos győzelmei után (Ulm 1805 okt. 17. Austerlitz dec. 2.) a pozsonyi béke (1805 dee. 26. ) ú jabb területi növekedést jelentett Württemberg számára. Ezek a területek a követ-