Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

XVI kezűk: Ehingen (uradalom). Hohenberg (grófság), Nellenberg (tartományi grófság), Altdorf (helytartóság), Breisgau északkeleti része: Triberg (uradalom). Viliingen és Bremdingen, Bonndorf (grófság), továbbá a következő dunai városok: Munderkingen, Riedlingen, Mengen, Saulgau. Ehhez járultak még a német lovagrend és a Johannita rend már előbb elfoglalt birtokai. Az új területekkel F rigyes herceg 120.000 új alattvalót kapott és a királyi címet is elnyerte. A királyság kikiáltása nagy ünnepségek keretében tortént (1806 jan. I.) és az új királyt Napoleon és felesége személyesen is üdvözölték Stuttgartban (jan. 18.). Frigyes király némi vonakodás után mégis belépett a Rajnai szövetségbe (1806 júl. 20.), amelyben 15 tag között Bajorország után Württemberg volt a második. Az ország, mint a szövetség tagja, háború esetére 12.000 embert volt köteles kiállítani. Eme szövetség által a következő területek jutottak W iirtternbergnek: Bajorország részéről Wiesensteig (uradalom) és Wiblingen (apátság): Baden részéről Biberach (birodalmi város): Ausztria részéről Waklsee és Schelklingen; a német lovagrendtől Kopfenburg ós Altshausen; ezenkívül fennhatóság a következő fejedelemségek, uradalmiak és birodalmi alapítványok (kolostorok) fölött: Hohenlohe, Waldburg. Buchau, Marchtal, Ochsenhausen, Warthausen, Weingarten. Schussenried, Weissenau. Isny, összesen mintegy 180.000 lakossal. De át kellett engednie Badennek a pozsonyi békében szerzett Bonndorf, Villingen, Breunlingen, Triberg városokat. Ezenkívül Bajorországgal és Badennel kötött szerződések által Württemberg számos olyan birtokra tett szert, amely eddig is az ország határán belül feküdt, különösen Heilbronn. Geislingen, Plochingen és Tuttlingen környékén, összesen mintegy 00.000 lakossal. Eme területi m agyobbod ások fejében Wiirt lem bergnek részt kellett vennie az 1806-i porosz és az 1809-i osztrák hadjáratban. A bécsi béke (1809 okt. 14.), illetőleg a compiégnei szerződé« (1810 ápr. 24.) értelmében Württemberg a következő területeket kapta Bajorországtól: Bettnang, Buchhorn. Wangen, Ravensburg, Leutkirch, Söflingen, Geislingen, Alpeck, Crailsheim, Elm városokat; továbbá fennhatóságot Dischingen, Neresheim, HohenloheKirchberg fölött, összesen mintegy 160.000 lakossal. Viszont átengedte Bajorországnak Weiltingen uradalmat. Badennek pedig Stockach. Hornberg és Sankt-Georgen városokat, körülbelül 50.000 lakossal. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy Frigyes király teljes mértékben elérte célját, melyet uralkodása kezdetén maga elé tiizött, t. i. az ország területének és a lakosság számának gyarapí\ tását. Württemberg lakosainak száma az új területi szerzemények által 620.000 lélekkel növekedett. Az oroszországi hadjárat számára Württemberg 15.800 embert, 5400 lovat és 52 ágyút bocsátott Napoleon rendelkezésére. Ezek a csapatok Ney tábornok hadtestében szenvedték végig az orosz had-