Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1760-as években
134 1767 őszén már 62 sváb gazda lakott Krasznasándorfaluban s ezek Antal gróftól külön papot kértek maguknak, miután már előzőleg ugyanazzal a kéréssel fordultak a főespereshez. Ideiglenesen az oláh templomot szándékozták az istentisztelet céljára felhasználni. Ugyancsak 1767 őszén már 10 sváb gazdának volt szőlője, a többieknek pedig kiosztotta az uraság a szőlőnek való földet. A község összes jobbágyai 1767 október havában a következő adókat fizették: portió fejében 122 r. forintot, közköltség címén 20 r. forintot és 20 krajcárt, telekadó fejében 125 r. forintot és 12 krajcárt. 42 6 A Krasznasándorf aluból Nagyszokondra átköltözött oláhok panaszkodtak, bogy a sándorfalusi svábok az udvarbíró megbízásából elvettek a nagyszokondi batárból két köböl szántóföldet és 30 boglyát kitevő rétet. 42 7 A krasznasándorfalusi sváb gazdák neveivel csak 1770-ben találkozunk először. Lakott ekkor Krasznasándorfaluban 55 adófizető sváb gazda, akik közül a szomszédos sváb községekből jött át 33 (még pedig a legtöbb Krasznabéltekről: 10, Nagymajtényból 4, Kálmándról 4, Gilvácsról 2, Csanálosról 2. Mezőfényről 2. Nagykárolyból 1, Erdődről 1, valamelyik sváb községből 7); külföldről telepedett 22. A népes telkek száma 55, a puszta telkeké 6 volt. A község telekadója 162 r. forint 8 krajcárt, a malom adója pedig 4 forint 12 krajcárt tett ki. 25 1/£ icce vajért 6 forint 22V2 krajcár, 50 tyúkért 3 frt. 45 krajcár, 600 tojásért 5 forint váltságdíjat fizettek a krasznasándorfalnsi svábok az uraságnak s így összesen 181 r. forint és 27 V2 krajcárra emelkedett Sándorfalu egész adója. 42 8 Az 1760-as években nem keletkezett több új sváb község, a régi sváb helységek azonban érdekes haladásról tesznek tanúságot. Lássuk először is az erdöd-bélteki uradalom községeit! Erdődön 1762-ben egy új telepesről. 1764-ben szintén egy új telepesről és egy Nagyma jtényból átköltözöttről tudunk. 42 0 Károlyi Antalnak az volt az eltökélt szándéka, hogy Erdődöt részben a szomszédos sváb községekből való átköltözésekkel, részben külföldről jövő új telepítésekkel benépesíti. így 1768 januárjában egy néhány nagymajtényi új házas gazda késznek nyilatkozott Erdődre szállani, minthogy Nagymajtényban nem fértek el. Mlinaricz Antal nagykárolyi jószágfelügyelő örömmel fogadta ajánlatukat és annak a reményének adott kifejezést, bogy más sváb helységekből is lesznek jelentkezők Erdődre. Ő a maga 42 8 V. ö. a krasznasándorfalusi telepesek összeírását, átvizsgálását és kutatását 1767 október 14.-ről. U. o. 42 7 V. ö. a nagyszokondi telepesek átvizsgálását és kutatását 1767 október 16.-ról. Kár. Levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs. 42 8 Y. ö. az 1770,-i krasznasándorfalusi összeírást. U. o. 42 9 Y. ö. az 1762. és 1764. erdődi anyakönyveket.