Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1760-as években
133 (1758—1791) létesült, Krasznasándorfalu, 42 1 Minden valószínűség szerint 1767 tavaszán telepedtek le itt az első svábok. A község régi lakosai: oláh jobbágyok és adófizetők részben Gyűrűsre 42 2 és Nagyszokondra 42 3 költöztek át, részben pedig ideiglenesen Krasznasándorfaluban maradtak. Ez utóbbiak rettentő állapotban voltak, az utca közepén ház és telek nélkül nyomorogtak, az uraság kilakoltatta őket régi házaikból és svábokat telepített helyükbe. Az új svábok beteg marhákat hoztak magukkal, aminek következtében pünkösdtől fogva marhavész dühöngött. Az oláhoknak maidnem az összes marháik elhullottak. A gróf ezeknek a kilakoltatott krasznasándorfalusi oláhoknak Puszta-Nándot ígérte s biztatta őket, hogy építsenek ott új házakat és irtsanak új községnek való helyet. A krasznasándorfalusiak elfogadták az ajánlatot, házhelyeket, szántóföldeket és réteket óhajtottak irtani maguknak PusztaNándon és egyszerre negyven oláh gazda szándékozott oda szállani. A dobraiak és boldádiak 42 4 azonban nem akarták őket oda bocsátani, holott ezeknek elég nagy határuk volt. úgyhogy a krasznasándorfalusiak kénytelenek voltak a teljhatalmú jószágigazgatóhoz fordulni Puszta-Nánd birtokba vétele miatt. Ugyanakkor azt is kérték a jószágigazgatótól, hogy elvihessék magukkal a sándorfalusi oláh templom harangját, amit még atyáik csináltattak. 42 6 1748 április 6.-án vett ecsedi birtokok ára. terhei és adósságai fejében. Csak ígv kapta meg 1776 nov. 2.-án az ecsedi adománylevelet. Hasonlóképen ő fizette ki azt a 27.601 r. forintot, amely a Károlyi Sándor által 1723 dec. 6.-án eszközölt krasznabélteki vétel perköltsége címén fennállott. Igv szerezte meg 1778 január 9.-én erre a vételre a krasznabélteki adomány levelet. — Különben csak kisebb ingatlanokat vett: így 1768-ban megvásárolta a pesti rezidenciát. 1781ben pedig a másik pesti házat (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, XX. old.). 42 1 Kisközség Erdődtói délre: 1592-ben már az erdődi uradalomhoz tartozott. 1610-ben Krasznasándorfalu Praepostváry Bálint tulajdonába ment át, aki azt a krasznabélteki uradalomhoz csatolta. Ez idő óta története a krasznabélteki uradalom történetével azonos, amelyet Károlyi Sándor gróf 1723 december 6.-án az Erdődy-örökösöktől vett meg. A királyi adománylevél csak 1778 január 9.-én érkezett le (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 70—71. old.). A plébánia 1779 óta áll fenn. az első anyakönyvek szintén ebből az évből valók: a templomot 1783-ban építették. Krasznasándorfalu község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 480 r. k.; 1912-ben: 530 r. k., 31 g. k„ 1 ref., 30 izr.: 1930-ban 659 r. k., 10 g. k„ 1 ref., 15 izr. 42 2 Gyürüs szatmármegyei kisközség, Erdődtől d. k. 423 Nagyszokond szatmármegyei kisközség, Béltektől é. k. 42 4 Dobra és Boldád szatmármegyei kisközségek, Krasznasándorfalutól d. ny. és d. 42 5 Y. ö. a krasznasándorfalusi oláh jobbágyoknak és adófizetőknek a teljhatalmű jószágigazgatóhoz intézett magyar nyelvű folyamodványát (Okm. 155.). A folyamodvány keltezése hiányzik, de tartalmából kitűnik, hogy a krasznasándorfalusi svábok letelepedésének évében íródott. Valószínűleg 1767vagy 1768-ból való, minthogy a Nagyszokondra átment krasznasándorfalusi oláhok az 1767 október 16.-i revízió alkalmából hasonló kérést terjesztettek elő. Kár levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs.
