Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)
XIII nyol örökösödési háborút befejező badeni béke (1714 szept. 7.) nagy csalódást okozott a kisebb országoknak, határuk ismét csak megerősítés nélkül maradt. A spanyol örökösödési háború azonban nem okozott oly nagy kárt W iirítembergnek, mini Eberhard Lajos herceg (1695—1733) pazarlása és Grävcnitz Krisztinával 25 évig tartó viszonya. Csak magas kártérítés ellenében tudott az ország megszabadulni ettől a nőtől. Eberhard Lajos herceg halálakor (1733) Württemberg lakossága 428.0 00 lélekből állott. Volt az országnak 72 városa és 1200 faluja. Utódja Károly Sándor herceg (1733—1737) a lengyel örökösödési háborúban (1733—1738) Ausztriához csatlakozott Franciaország ellen. A háborúhoz és általában az állami túlkiadásokhoz szükséges pénzt Süss-Oppenheimer útján szerezte meg, akit a herceg titkos pénzügyi tanácsosává tett meg és aki minden törvénytelen eszközt megragadott a pénz előteremtésére. Károly Frigyes adminisztrátor (1738—1744) nem állott Ausztria mellé az osztrák örökösödési háborúban (1741—1748). sőt a trónörököst. Károly Jenőt, Poroszországba küldte Nagy Frigyeshez nevelőbe (1741 dec.). Az új herceg, Káro ly Jenő (1 74 4—1795). noha ifjúságának egy pár évét Nagy Frigyes mellett töltötte, a hétéves háborúban (1756— 1765) Ausztriához csatlakozott. De az erőszakos módon toborzott hadsereg nem sok dicsőséget hozott a hercegnek és Württembargnek. Sem Ausztria, sem Franciaország nem akarta a rosszul vezetett és fegyelmezetlen csapatokat szolgálatában tartani. A herceg uralkodásának első felében a legszégyenleiesebb üzérkedés folyt a hivatali állásokkal, úgy hogy Ausztriának, különösen pedig Poroszországnak kelleit beleavatkozni a dologba. Ez az üzérkedés (Diensthandel) ennek ellenére sem szűnt meg, csak szebb formát öltött. A herceg úgy magyarázta el járását, hogy egy alattvalójának sem tilthatja meg, hogy neki ajándékot adjon egy kapott kegyért. Az erőszakos toborzások is tovább folytak idegen hatalmak részére. Az állami pénzekkel való pazarlás ós tékozlás soha nem látott méreteket öltött. Károly Jenő herceg uralkodásának második szakában nem volt "oly szeszélyes és erőszakos, inkább a művészet és tudomány pártolásában találta kedvét. Megvetette alapját a katonai akadémiának (1771—1773), amely egyes fakultások hozzácsatolása által II. József császár alatt egyetemi rangra emeltetett (Karls Hohe Schule 1781 dec. 22.). Minthogy a herceg uralkodásának utolsó évtizedeiben a külállamokkal béke volt, ez az idő (3Württemberg legboldogabb korszakai közé számítható. Károly Jenő herceg a francia forradalommal szemben várakozó álláspontra helyezkedett, nem engedte meg a fegyverkezést a franciák hadüzenete után sem (1792 ápr. 20.), noha a hadsereg igen rossz karban volt. Csak 1795 február havában vonultak ki az első viiritembergi csapatok a határ megvédésére (41 törzstiszt. 2550 gyalogos, 450 lovas ós 155 tüzér). Württemberg csak a német
