Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

Hersko Dávid, Grosz Márton és Klein Ignác bűnpártolás vétsége miatt vád alá helyeztetni határoztattak; a többi vádlottak ellen a további eljárás beszüntettetett. A végtárgyalás június 4-ére (a védők kérelmére június 19-ére) tűzetett ki.» Nyíregyháza ennek az évnek június havában valóban a világ érdeklődésének középpontja. A távirdai hírszolgálatot megerősítik. Itt vannak Európa valamennyi nagy lapjának tudósítói; itt van Mikszáth Kálmán is a magyar újságírói, kar élén; itt vannak a legnagyobb magyar védők: Eötvös Károly, aki később «A nagy per» c. remekmüvében karakterizálja az akkori Nyíregyházát; itt van a Karagyorgyevicsek világhírű pőréből ismert! Funták Sándor, Friedmann Bernát, a zseniális büntető jogász. A kir. törvényszék itélőtanácsa: Korniss Ferenc kir. törvényszéki elnök, Gruden Ernő, Bussu Gusztáv törvényszéki birák, Fejér Barna pótbiró, a beteg Gruden Ernő helyettesitője, Simon Viktor jegyző. A vád képviselője Seifert Ede kir. főügyész helyettes és helyettese Lázár Kálmán kir. ügyész. A főtárgyalás 1883 június 19-én délelőtt 10 órakor kezdődött, másfél hónapig tartott a végsőkig fokozódó izgalmak között, amelyek akkor az egész vármegyét átfűtötték és különösen Scharf Móric íanu kihallgatása alkalmával feszitették szinte pattanásig az idegeket. A felmentő ítéletet julius hó 31-én hirdették ki, de a nyugalom csak évek múlva következik be. — A »Nyírvidék« a józan megítélés szempontjait hirdeti ezentúl is, átengedve a teret a «Szabolcsvármegyei Közlöny»-nek az eszlári szenvedélyek lobogtatására. Nyílttéri közleményeiből továbbra is kemény válaszok nyila röppen az ellentábor felé. Dr. Bleuer Miklós még az eszlári főtárgyalás előtt csatázik Mezőssv Lászlóval, aki a «Közlöny»-ben a szabolcsi válaszában. Felsorolja, kik voltak a zsidó tisztek a negyvenzsidókat pellengérre állította. Ezt még ístóczy sem teszi, — irja 215