Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

nyolcas zászlóaljakban. Büszkén utal Bleuer Ignácra, akit Klapka György Komáromból Görgey után küldött. Azt is a szabolcsi zsidóság javára hangoztatja, hogy a Kórház Egylet hét alapitója közül három keresztény, kettő kikeresztelkedett és kettő valóságos zsidó. Választási mozgalmak. A nagy eszlári per hullámverése 1884-ben is érezteti hatását a meginduló választási mozgalmakban. Május 4-én a csizmadiák csarnokában megalakul a nyiregyházi antiszemita-párt. Elnökké Benitzky Miksa ügyvédet választják és elhatározzák, hogy Szalay Károly kaposvári ügyvédet, aki az eszlári perben a magánvádat képviselte, felléptetik képviselőjelöltnek. A »Nyírvidék« vezércikkeiben Kmeíhy István tiszta választást követel: Ne etetés, itatás, rábeszélés, szivar, fehér és veres toll, lobogó, fuvar, napidij, dikció, pénz legyenek a magyar választások eszközei. «Oktatás utján, alkotmányos ismeretek terjesztésével tegyük lehetővé a nép szabad akaratának megnyilvánulását.» A függetlenségi párt kiváló vezére, Vidliczkay József nem fogadja el a jelölést. A lelkes polgárság győzelmes jelöltje, Somogyi Gyula lesz, aki azonban lemond. A szabadelvű pártnak Péchy Gábor a jelöltje, aki az ébredő Hudák Károly és a függetlenségi Lukács üdön mellett legtöbb szavazatot nyer és a pótválasztáson győz Hudák Károllyal szemben. A választást megelőzően zászlóafférokról olvasunk a «Nyírvidékiben. Egy nap reggelén ott leng a szabadelvű 'párt zászlója az adófelügyelőség és a városi adópénztár épületén. A hivatalfőnökök azonnal bevonják. Aztán a csizmadia szinre tűzik a szabadelvű zászlót. A csizmadiatársulat is eltávolítja. A Szalay-pártiak is próbálkoznak, megőrzik- higgadtságukat, levétetik az antiszemita zászlót is. 216