Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Piller József: Magyarországvégvárai

tologatni. Erőszakkal — a magyar nemzet mai lefegyverzett állapotában — megszállhatnak egyes területeket a végvárakon belül ideiglenesen, de ezzel sem önmaguknak, sem a megszállott területeknek javára nem lesznek s a megszállás tényének örökérvényt sem szerezhetnek, még akkor sem, ha joggal birnának ahhoz, mert nemcsak politikai, nemcsak földrajzi egység törvényei állják útját a mindenféle vad törekvéseknek, hanem főképp a gazdasági egymásrautaltság. Ennek is megvannak a tnaga természetes törvényei, amiket emberi önkény hatályon kivül nem helyezhet. Ezért, amikor a magyar nemzet a teljes revíziót követeli, nem «naivitásból»teszi, nem csupán eszményi, misztikus célok felé törekszik, hanem a gyakorlatiasság reális igazságainak útját követi. A revízió kérdésénél a hazafias lelkek evolúciói két alternatívát állítanak fel: Az egyik ez: «Inkább valamit kapjunk vissza, mint semmit!» A másik: «Vagy mindent, vagy semmit!» Aki ismeri a természeti igazságoknak haladó irányát, észre veheti, hogy az első kívánalomban bennefoglaltatik a második is. Mert, ha egyszer az igazság megindul az ő maga utján, az meg nem áll félúton, hanem önerejéből előretör beteljesülésének végállomásáig. Ennek felismerése nyugtasson meg mindenkit. Nem az fontos tehát, hogy «mennyit?» Fontos az, hogy meginduljon azon revíziós folyamat, amely a visszaszerzést lesz hivatva szolgálni. Hogyan induljon meg ez a folyamat ? Ugy, azon az alapon, amelyen a szétdarabolást eszközölték, vagyis a népek önrendelkezési joga alapján. E jogcímen követelni kell az elcsatolt három és félmillió magyar által tömegekben lakó részeket. Ezt követelni már ezelőtt nyolc évvel jogunk lett volna, de ha eddig könnyelműségből, vagy vétkes hanyagságból nem tettük, tegyük meg — nem holnap — de ma. És vájjon mit jelent a jelzett területek visszacsatolása? 185