Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Szohor Pál: Nyíregyháza a Nyírvidék születési évében

nek hasznát ő maga — az ég tudja, mikor fogja vehetni. Azt kívánják, hogy a közösből színházat építtessen. Ugyan kinek ? Ne követeljék, hogy nekik Nyíregyháza város tót ajkú lakossága saját ősi jogainak elpazarlásával építsen mulató, szórakozást nyújtó helyiségeket, legkisebb szellemi és anyagi haszonra való kinézés nélkül. Az ilyen közérdekű viták a régi Nyíregyházán többnyire objektiv indokokból születtek meg, de már a második összecsapásnál a személyeskedés posványába juliadnak. Legérdekesebb rovat régi Nyírvidékünkben a »Nyílt tér«., mely ádáz párharcoknak mutatja be végeláthatlan sorozatát. A szálloda építésén kivül a vitatkozóknak két vesszőparipájával találkozunk még a Nyírvidék születésekor: a gimnázium fejlesztésével és a gör. kath. püspökség székhelyével. Mind a kettő azóta már beteljesedett. Sürü panasz indul meg: Szabolcsvármegyének mind a mai napig nincs teljes középiskolája! Pedig van kettő: egy kiegészítésre váró 6 osztályú gimnáziuma Nyíregyházán és egy nagy költséggel fenntartott 7 osztályú reáliskolája Nagykállóban. Az elsőnek van jövője, — az utóbbinak a jövő évben megnyitandó 8-ik osztállyal is aligha. A reáliskolában az év végén (1879—80-ban) 7 osztályban 66 tanuló volt. A nyíregyházi gimnáziummal a megye első emberétől le az utolsó emberig, senki sem törődött s mégis 185 tanítványa volt az év elején, 178 annak végén 6 osztályban, tehát majdnem háromszor annyi, mint Kálióban. Ei közöny nem magyarázható azon feltevéssel, hogy a szabolcsmegyei értelmiség nem taníttatja fiait, hiszen az elmúlt iskolai évben 413 megyénkbeli tanuló járt 20 különféle gimnáziumba. Ezekből a nyíregyházi gimnáziumba 164 szabolcsi illetőségű tanuló jutott. És ha ezen számból levonjuk a 124 helybelit, marad szabolcsmegyei 40, a többi 249 más iskolába járt. Legtöbb tanuló volt ezek közül Sárospatakon (83), Iglón (33), Ungvárt (26) stb. Hogy Sáros12