Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Szohor Pál: Nyíregyháza a Nyírvidék születési évében

patakot keresik fel annyian, az félig-meddig érthető, mert a reformátusok Mekkája ez. A ref. Rómában, Debrecenben csak i 5 szabolcsmegyei illetőségű járt. Ebből a kis statisztikai visszapillantásból könnyen leszűrhetjük az 50 év előtti középiskolai viszonyokat. 413 tanuló kedvéért valóban érdemes volna nyolc osztályúvá fejleszteni a megye székhelyének gimnáziumát. Több tényezőt állítanak sorompóba. Követelik a külön kormányzó-testület felállítását, mellyel eleget tennénk a város által kiadott alapitó levél 2-ik pontjának is, mely a gimnázium élére egy 12 tagból álló tanácsot rendel. Tagjaivá oly egyének választandók, kik legjobb szándékuk és tehetségük szerint lelkök egész hevével munkálnák a gimnázium ügyét. Ilyen kormányzó-testületnek sikerülend úgy Nyíregyháza városánál, a nyíregyházi ágost. ev. egyháznál, valamint a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnél odahatni, hogy nevezett testületek azon ezer-ezer, összesen 3000 írtról a középiskola javára lemondanak, mely ezer forintokat a gimnázium alapját képező százezer forintnak kamatjaiból, még ez idő szerint, saját céljaira fordítanak. A megyeszékhelyt alig néhány éve elvesztő Nagykálló saját reáliskolájáért száll síkra. Szlaboczky Imre veszi védelmébe Nyíregyházát a Nyírvidék hasábjain. Gazdag fegyvertárral indul a harcba. Szabolcsvármegyének inkább van szüksége gimnáziumra, mint reáliskolára. Ez utóbbinak oly vidéken, vagy városban van jelentősége, hol a lakosság túlnyomóan kereskedelem, tengerészet, kézmű és gyáripar, erdészet, bányászat stb.-vel foglalkozik. A második argumentum pedig ez: Szabolcsvármegyében bármilyen középiskolának nem N. Kálióban van helye, hanem Nyíregyházán, mert az ma már nem fővárosa a megyének, nem székhelye a közigazgatásnak és törvényszéknek. NagyKálló intelligenciájának és hegemóniájának megfogyatkozásával a reáliskola is elvesztette működési talaját, mert mindamel13