Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

79 ket — mind halas vizek voltak. Hiszen ezért volt már az ősidőkben is lakott terület. Nagy vízálláskor az ivadékhal — apró fiatal halak — még most is feljönnek a levezető csatornákon egész a Nyírség belsejébe s ha itt valamilyen módon bejutnak a fenék vizébe, ugy ott is elszaporodnak. Városunk környékén levő mélyebb téglavető gödrökben mindig volt hal, főleg Potyka. Ujabban az ököri-tóban rendszeres haltenyésztés folyik, a Nagyszík tavában pedig az elszaporodott hal szintén lehetővé teszi a rendszeres halászatot. Az egész Nyírség — a halismeret szempontjából — majdnem teljesen ismeretlen terület s igy a nyíri mocsarak halfaunáját pontosan nein ismerjük. Az Alföld-kutatásra e téren is fontos feladatok várakoznak. A mocsaras vizek igazi hala a széles, lapos Kárász és a Cigányhal vagy Compó, azután a kigyóalaku Csík és a Bobály vagy Lápi-Póc. Csíkot még az Érfolyóban is fogtunk gyermekkorunkban. A tisztább vizet kedvelő halak azután a Ponty, Csuka, Harcsa és a Keszeg-félék. Most pedig járjuk be ismét városunk határát és ismerjük meg odakint is — az Isten szabad ege alatt — a különböző typusu területek jellemző állatvilágát. Mindenütt és mindenkor a madárvilág az, amely énekével s vidám sürgés-forgásával leköti figyelmünket. Már a város kellős közepén álló kertjeinkben és sürü akácsorainkon megtaláljuk az emberhez annyira hozzászokott zöldes, aranysárga Zöldikét, a tarka ruháju Tengelicét vagy népiesen Stiglincet, az ujabban elszaporodó, kedvesen turbékoló Vadgerlét, amelyet itt közönségesen csak Vadgalambnak neveznek. A Zöldike a legforgalmasabb utcák gömbakácaiba is belefészkel. Nagyobb gyümölcsöskertekben, a város külső részein egész nap hallatja szavát a Sárga-Rigó s itt már a sűrű fasorban, amely már határos — az Ószöllőkön keresztül — az erdő- vei, e fajok még nagyobb számban élnek ; hozzájuk jön még az egyszerű szürke Légykapó is s egy-egy öregebb diófában már a Széncinke is megtelepszik.