Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai
57 szüremkedik még most is. 1884-ben csapolták le, de most is csak mint kaszáló használható. Városunk délkeleti szélén nagyobb lösz és futóhomok terület következik, ahol az Orosi és Kisteleki szöllőskertek alakultak. Csak ezektől délkeletre jön ismét egy laposokból álló zóna, amelynek erősen kiszíkesedett fenekeiben még három szikes tó kűzködik a nyári szárazsággal. Ezek az ököritó, vagy Csárda, Sápa-rét és Nyírjes tavak. E zóna összefüggésben volt egykor Délnyugat felé a rozsréti és császárszállási rétekkel, kelet felé pedig a Nagykáliótól Oros és Pazony felé húzódó mocsárvonulattal. Így azt látjuk, hogy Nyíregyháza a vizszabályozások előtti időkben majdnem teljesen körül volt véve rétekkel, mocsarakkal s lápokkal ; amely körülmény ugyan egészségi szempontból nem volt valami előnyös, de védelmi szempontból és az állattenyésztés szempontjából annál többet ért. Városunk határában a tiszta sárga, vagy vöröses futóhomokon kivül megtalálhatjuk még a sötétebb barnás, sőt egész fekete homoktalajt, azután a löszös, poros homokot, amely a laposokban a legkötöttebb szikes agyaggá mehet át. A vasas vörös homok egykori erdőtakaróra, a fekete humuszos a hajdani mocsarak és lápok behatására enged következtetni; s a kötött agyagos fenekek talaja pedig a vizenyős helyre aláhulló finom porból alakul, ha pedig a lapos más, a mélyebben fekvő lösz talapzaton van, ugy itt már a felszínen összefolyó csapadékvizek is közreműködnek a talaj legfinomabb szemecskéinek összehordásánál. Az ilyen lösz altalajon álló nagyobb laposok szoktak azután kiszíkesedni. A legtipikusabb futóhomok területeink majdnem mind szöllővel vannak beültetve, ilyenek az Orosi, Kisteleki, Rozsréti, Ószöllői és Sóstói szöllőskertek és az Őrhalom környékének buckás területei. A várostól keletre a Bujtos, mint egykori lápi medence humuszos, tőzeges, de azért homokkal kevert talajt mutat. 'Az igrice nagy mélyedése méginkább tőzeges lápi talaj, amely tavasz- és őszönként szivacs módjára telik vizzel meg. Nyugatra szintén van egy fekete lápi földsáv a város
