Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

58 alatt : az Éralja. Kissé távolabb jön egy lösz vonulat, ahol a futóhomok majdnem teljesen hiányzik. Ez az Eletótól húzódik fel egész a Szarvasszigetig. Mélyebb részeiben még most is mocsarak s rétek vannak, magasabb területei pedig legelők. Tovább nyugatra ismét futóhomok jön, amely azonban csak helyenként emelkedik ki magasabb buckákká. A homok egyre porosabb lesz, lösszel van vegyülve, a formák laposak s a fenekek nagyobb kitér edésüek lesznek, végre a Cserkesz-csárdától 11} ugatra már inkább a lőszös talaj kezd dominálni. Délnyugatra még jó darabig tart a futóhomok, de már a Simán a nagykiterjedésű lőszös, vagy fekete homokkal váltakozó agyagos fenekek lépnek előtérbe. Bizonyára innen van e területeknek neve is, mert itt már a buckák általában meglehetősen elsimultak. A legmélyebb részein két nagy tómedence is van ; az egyik Nyíregyháza határának legnagyobb szikes tava a Nagyszík, vagy Nagyszék, a másik a Nagylapos, már csak mocsaras rét, kaszáló. Ahol nincsenek ásványi kincsek, melyek az iparnak nyersanyagot szolgáltathatnak, ott a legértékesebb ásvány maga a termőföld, amely maga táplálja és élteti a növény és állatvilágot s ezek révén magát az embert is. Az ásványországból, vagyis a talajból, nyersanyagként felhasználható a sívó futóhomok mészhabarcs (malter) készítésére. Ujabban mészhomoktéglákat is készítenek vele. A város keleti peremén levő téglagyárak pedig feldolgozzák rendesei a futóhomok alatt levő, de néhol egész a felszínen található sárga agyagos löszt. Ugyanezt házilag is felhasználják tapasztásra és mésszel keverve falfestésre. A mélyebb fenekek humuszos fekete agyagos löszét pedig vályog készítésre használják mindenfelé. Ásványi termék a szikes fenekekben kivirágzó szíksó is, amely a régebbi időkben, amikor még nem létezett olcsó gyári szóda, igen keresett cikk volt. Hasonló ipar volt egykor a salétromfőzés is, amely a fekete lőpor leglényegesebb aíkotórérészét termelte. Ujabban a kivirágzott szíksót a tanyák közt újra gyűjtik s a fenekek gödreiben összegyűlt szíksós, azaz: szódás vizet is felhasználják a mosáshoz.