Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai
51 JUföld északkeleti része, amelyet egyoldalt az akkor még működésben levő Tokaj—Eperjesi vulkáni hegyvonulat, másik oldalról pedig a Vihorlát— Gutin szintén vulkanikus vonulata övezett, harmadik oldalról, délkeletről pedig a Szilágysági hegyvidék kerítette be. Ezekről a környező hegyvidékekről azután a kisebb-nagyobb folyók és hegyi patakok százai futottak le a tengeröböl vizébe. A hegyi patakok és folyók mind nagymennyiségű kavicsot, durvább és finomabb homokot és a vizben lebegő finom iszapot szállítottak a tenger mélyébe s igy töltötték fel lassan ezt a medencét kaviccsal, homokkal és iszappal, vagyis agyaggal, amig végre egyszer a Magyar Medence déli határán utat talált magának a medence vize Dél felé ; ekkor lefolyt az utolsó tenger. Ekkor kezdett kialakulni az Alföld folyórendszere s ettől kezdve a folyók nem a tenger mélyébe szállították hordalékukat, hanem egy mocsaras pusztaság peremére. E folyóhordalékok lapos félkupok, garmadák alakjában halmozódtak fel ott, ahol a folyó vagy patak a hegységből a síkságra kilépett s ezeket törmelékkupoknak nevezzük, ilyen törmelékkupok képében került ki a Nyírség anyaga a környező hegységekből. A mostan Ondava, Topolya, Laborca, Ung Latorca, Tisza, Kraszna, Szamos folyók ősei hordták le azt a töméntelen mennyiségű törmeléket : kavicsot, homokot, agyagot, amelyek a mostani térszín alatt sok száz méter mélységig a Nyírség altalaját alkotják. A tenger eltűnése után szárazabb időszak kezdődik s ekkor kezdi meg a szél a maga szintén nem kevésbbé fontos felszinalkotó munkáját. Az ezen a vidéken uralkodó legerősebb északi és északnyugati szelek a törmelékkupok legfinomabb anyagát, a finom kőzetport, veszik először szárnyaikra s ezt elviszik messze Délre az Alföldre. Ezt a levegőben szálló finom port, amely földre szállva évezredek alatt szintén vastagabb rétegekké fejlődhetik, lösznek hivja a tudomány és sárga, vagy tapasztó földnek az alföldi magyar. Ebből épült fel a Nyírség fennsíkjának talapzata. A szelek azonban a homokot is hordják, csakhogy azt .már nem birja röpíteni nagyobb távolságra, csak inkább ker2*
