Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék
45 több lett az egylovas talyiga, ez az olcsó speciálisan nyíregyházi közlekedési eszköz, amelyre már nem restelnek az úriemberek sem felszállni, bár mindenki tudja, hogy két hatosba kerül csak egy ut. Olcsó bazárok, olcsóságukat fennen fitogtató kereskedések nyílnak a városban. Csernyik, a mészáros, panaszkodik, hogy vevői megfogyatkoztak, Balczár, a hires hentes, a pesti lapokban kezdi hirdetni portékáit, hogy üzemét fenntarthassa. Még Lakner, a gazdag pékmester is elborulva csóválja fejét a viszonyok romlásán. A kereskedők egymásután kerülnek csőd alá és ekkor kezd kiderülni, hogy Nyíregyházán érdemes ügyvédnek lenni. A szegényedésnek az volt az okozója, hogy akinek még volt valamije, — Nikelszkynek, Csengerynek, Nádasinak (a£ első nyíregyházi névmagyarosítás hősének, aki Tresztyánszkiból lett Nádasi) az a városi élet tempójától megijedve, Visszahúzódott a tanyára. A városban csak azok maradnak, akiknek nincs hová menniök. Itt van azonban az óriási rohamossággal elszaporodott hivatalnoki kar. Más városokban, — igy például a Felvidék kisebb városaiban, — mit adtak volna például egy pénzügyigazgatóságért ? í Nyíregyházára esőstől szakadt az áldás ; Nagykálióból átköltözött a vármegye is, vele egy rajnyi elszegényedett ur, aki a megyénél hivatalnokoskodik. Felépitik a hatalmas törvényszéki palotát, a dohánybeváltót, a nagy börtönt, az uj gimnáziumot: mindegyikkel egy csomó soha nem látott úriember kerül Nyíregyházára, hogy a Kiskoronában azt sem tudja az ember — ki sörözik a szomszédjában. Hát még mikor az úgynevezett »Közös« laktanya elkészül, ahová Galíciából küldenek egy huszárezredet, akkor tűnik csak fel, hogy mennyi idegen ember lepte el a régi Nyíregyházát, ahol mindenkinek még az öregapját is ismerték. * * * Hiszen, ha ezek a kedélyes telekkönyvvezetők, — mint például a felvidéki Virágh Aladár is, — ezek a stuccer dohánybeváltók, a csengő-lengő tisztek, egy szegény városba érkéz-