Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

226ügyének — félévszázadon keresztül folytatott tevékenységével — alapvető munkása volt. A város előrelátó közönsége 1876 augusztus 31-én meleghangú átiratban hivja meg a vármegye központi tisztikarát — felajánlva részükre az uj városháza északi szárnyát. Néhány hét múlva az átköltözés kezdetét veszi s a városi hivatalok egyrészét a nagyvendéglő melletti u. n. kapitány laktanyában helyezték el. A hetvenes évek történetét összegezve valóban ugy látjuk, hogy ez az évtized szabott végleges irányt Nyíregyháza fejlődésének. Erre az évtizedre esik az 1872-ben felépített városháza; a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület termény, állat és gazdasági felszerelések kiállítása 1872 julius 17—19. napján; az 1873 március 16-án megindult uj református templom építése és ugyan ezen évben a honvéd laktanyának 100,000 forint költséggel történt felállítása. 1875-ben korcsolyázó egylet alakul; a következő év május 10-én megszervezik a Nyírvizszabályozó társulatot és a kir. tanfelügyelőségeb Ugyanebben az évtizedben kerülnek a város élére a későbbi vezető férfiak: Bencs László, dr. Meskó László, Májerszky Béla, — akik ugyan nem érték meg az örökváltság 100 éves évfordulójának magasztos ünnepét, de alkotásaik és szellemük nagysága hiven őrizték meg emlékezetüket. Az 1880. évi népszámlálást Czupra Endre városi aljegyző vezeti s eredményeként az utolsó 10 évi szaporulat 2,443 lelket mutat fel. Nyíregyháza lakossága 24,139, melyből férfi 11,752, és nő 12,387 volt. A fejlett kulturális élet eredményeként irodalmi működésről is számot adhatunk. Az első hírlapot még 1868-ban Bőrkéi Imre indítja meg Nyír cim alatt, melynek kiadója Csáthy Károly debreceni könyvkereskedő volt. 1870-ben azonban Dobay Sándor felállítja az első könyvnyomdát s ettől a pillanattól kezdve — mintha a földből nőtt volna ki — egyszerre négy hírlappal találkozunk : a Szabolcsvármegyei Közlöny, a Nyírvidék, mely 1885-ben megyei hivatalos közlönnyé lett, a Szabolcsi Szabadsajtó és az Ébredjünk antiszemita lap. 1884-ben már három könyvet adnak ki a nyíregyházi nyomda-