Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
179 :az Erdély felé tartó Töhötöm vezér pihenő helye volt s a visszamaradt helyőrségnek később állandó állomása, mintegy előőrse a szabolcsi földvárnak, melyben az egész vidék védelmére a vitéz Ekölcs vezérlete alatt erős fedezet lakott. A Nyíregyháza elnevezés keletkezéséről nézetemet már a bevezető sorokban kifejtettem. Kétségtelen tény, hogy az eddig ismert Árpád-kori okmányokban ez elnevezés elő nem fordul. Pedig a Zasty-i apátságról szóló okiratban — melyet Nagyhalász környékén Péter, Szabolcsmegye főispánja alapit — a mai Nyíregyháza körül fekvő községek nevei fel vannak sorolva. Nem találjuk fel a Zsigmond király idejében 1427-ben kelt, Kállay Leuke unokájának, Jánosnak szóló adománylevélben sem. A név meghatározásánál alig idéz elő változást azon körülmény, hogy a Zasty-i apátság történetének irója Foltin János, ezen törzsegyház sikeres munkájának tulajdonítja a környéken épült számos Egyház-templom alakulását, igy a nyíregyházi és szentmártoni egyházakét is. Vájjon ezek az apátsággal egyidejűleg, tehát a XI. században keletkeztek-e, vagy a XII. század elején alapíttattak? — történelmi emlékek hiányában biztosan megmondani igen bajos. Mindamellett van egy megbízható, hiteles adatunk, mely e telep fennállását s régi korát igazolni látszik. Beszélnek a kövek ott, hol néma az irás ! A mai ev. ref. templom helyén állott a régi, szerényebb méretű templom, melyet 1873-ban bontottak le. Ipolyi Arnold, jeles tudósunk, nagy figyelemre méltatta ez ódonságot; építkezési módját és anyagát alaposan megvizsgálta s ama nézetének adott kifejezést, hogy e templom építése a XIV. századnál előbbre nem tehető, de a reformátiót jóval megelőzte. Ezen kis templom rendszer nélkül összerakott szines téglái azt a gyanút ébresztik fel bennünk, hogy már elomlott épületanyagból kerültek ki s igy már e helyen, vagy annak közelében legalább is lakóházak álltak 1, melyeknek építése a korábbi századok valamelyikébe tehető. Igaz, hogy az adománylevelekben Nyíregyháza neve elő nem fordul, de ezzel nincs bebizonyítva még, hogy nem a honfoglalást követő évszázadban keletkezett. Sokkal közelebb 10*
