Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
174Ids paradicsom, Szent László királyt is a nyíri föld fejedelme melléknévvel tisztelték. Szent István király nemzetépítő politikájának gerince a keresztény vallás megszilárdítása volt s igy a hadügyi és közigazgatási beosztás mellett az egyházi szervezkedésről is törvényhozásilag gondoskodott. Elrendeli, hogy minden tizhelység egyházat épitsen és azt két házzal } ugyanannyi cseléddel, lóval, szekérrel, hat ökörrel, két tehénnel és 30 apró jószággal adományozzaA fejedelmi birtokon nyugodtan fejlődő kis Nir vagy Nyr községi központi fekvésénél fogva kiválóan alkalmas volt, hogy szomszédaival szövetkezve a Nyírség egyháza ide helyeztessék. Az 1219. évben a váradi regestrum 7. §-ában már a nevével is találkozunk és az 1333-ból való pápai tizedjegyzék, mint a szabolcsi archidiakonátus egyik egyházát említi. Nem férhet hozzá kétség, hogy a pápai tizedjegyzékben szereplő Ecclésia de Nir a mai Nyíregyházát jelentette. A községek felsorolása földrajzi fekvésük szerint történik és a kis Nir pontosan beillik a sorba, ahogyan a mappán ma is található. A felsorolás sorrendje ez : Ibrani, Halaz, Kemeche, Ecclesia de Nir, Wrus, (a mai Oros), Napkur, Kálló majori, Kúlló minori, Semjan, ahogy a községek ma is feküsznek. És az ifjú Nyíregyháza bizonyára nem nőtt elő 1333-ban a földből, hogy a pápai tizedjegyzék az egri dioecesis-hez tartozó egyházak felsorolásánál megemlíthesse. De legalább is a nemzetalapitás korában keletkezett s ha nem is nőtt ki kórán egy fejjel társai közül, mindenesetre alkalmasnak találtatott arra, hogy a nyírségi tizhelység egyháza ide helyeztessék. A régi Nyír-Egyházát és a mai uj várost tehát a név közössége fonja egymással történelmi kapcsolatba. Másrészről közös tényező az ugyanazon földrajzi fekvés is. Ha egy részletes térképet borítunk ki magunk előtt, figyelmes szemlélődés után azt tapasztaljuk, hogy három teknőszerü mélyedés halad ~végig dél-északi irányban városunk területén. Az első a délről észak felé húzódó Ér folyása, melyet a Nyírvizszabályozó Társulat, mint természetes árkot használt fel a vizek lecsapolására. A második teknőszerü mélyedés Hajdudorognál kezdődik
