Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM TRÓJAI AGYAG EDÉNYEI

fekszik. E legrégibb rétegben talált anyagedények díszítése igen kezdetleges volt. Ez edények az egyszerű gömbalakból fejlődnek durva fülekkel. Fülek helyett átliggatott dúdorokkal birnak az agyagedények Minden itt talált agyagedény fekete, csak nagy ritkán más szinü. Az első város romjai felett 3

1/2—6 m. magasságban terült el második város a homérosi Trója bronzkori talaja. E második városban talált leletek: arany serlegek, arany tálak, arany diadém, arany csüngő melldiszek, arany karperecek s arany fülönfüggők és arany hajtűk ; e^üst fazekak, ezüst vázák, ezünt rudak ; bronzkori bronz harci bárdok és bronz lándzsák azt mutatják, hogy e gazdag és büszke város akkor érte virágzási korát. Itt találkozunk először az agyadedények plasticus diszitéskisérleteivel. Az agyagedények között legérdekesebbek az emberi alakot utánzó úgynevezett: arcképes urnák. Az agyagműves fejformára alakítja az agyagot, a szemeket és orrokat csak bekarcolja, majd kidomborodással jelzi rajtok a füleket mellbimbókat és köldököt. Néhány vázaalak itt azáltal válik érdekessé, hogy ugyanolyanokat találunk a legrégibb cyprusi temetőkben, de másutt sehol sem akadtak reájok. Ilyenfélék a karcsú „csücskös korsók", melyek Trójában gyakran előfordulnak. A karcsú csücskös korsók, amit Schliemann kiásatott, festetlenek De akadunk oly leírásokra is, melyek azt bizonyítják, hogy bár mázas edényt nem találtak, de imitt-amott valami földes, vasoxydtartalmu, fénytelen festékkel vannak az edények diszitve. Díszedényeket, mint aminőket a későbbi görög és etrusk sírokban találtak Trójában, nem találtak. Ott a festetlen agyagedényeket c<ak közönséges házi használatra alkalmazták.