Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

GYŰJTEMÉNYEM TRÓJAI AGYAG EDÉNYEI

A gyűjteményemben lévő 16 drb agyagváza között 6 drb „csücskös korsó" anyagra, alakra, színre, vékony falezatára mindenben hasonló, telje sen azonos a Schliemann hisssarliki — trójai — bronzkori ásatásainál talált csücskös korsókhoz. De ami felette becsessé és értékessé teszi e bronzkori keramikai leletet az, hogy a 16 drb. közül 10 festett. A csücskös korsók szine sárgás fehér, alakjok kecses, falzatuk vékony, felületük sima, szájadékok csücsökben majd csőrben vagy csőben végződik. Egyik másik csücskös korsó átfúrt dudorokkal ellátott, felakaszthatások végett. Szájadékok formája 5 edényen elárulja, hogy azért vannak ugy formálva, hogy a belőlök kiöntött folyadék biztosan, sőt cseppenként is kiönthető legyen. Minden váza belső falzatan hol világosabb, hol sötétebb szinü, fénylő, gyantaszerü anyag van beszáradva s kisebb-nagyobb darabokban leválasztható. Vegyelemzésök, — mely hosszabb időt igényel, — ki fogja deríteni, hogy különféle gyógyszerek alkotó részei. Ez edények illóolaj-, balzsam-, gyógyír és gyógyszertartók voltak. A többi vázaalak között akad veres szinü is A festett példányokon feltűnő, szembeszökő, hogy fénytelen festésüek E fénytelenségük bizonyittja, hogy az agyagfestészet legkezdetlegesebb, legelső idejéből valók. Mikor ezeket készítették, még nem ismerték a fénylő firnisfestést. A festék lazán tapad a vázákra, könnyen leporlik. Kisázsia szsraz taiajá ban talán azért találtak oly kevés festett edényt ezekből s a munkás hanyagsága s gondatlansága hozzájárult a leporlás gyorsításához. A német archeologusok összegyűjtötték a fénytelen vázák összes fontosabb alakjait, amiket az. Archipelágos szigetein egész Kisázsiáig és Egyip-