Saáry Sándor: Saáry gyűjtemény (Nyíregyháza, Jóba, 1923)

A nyíregyházi "Perese halom"

22 vagy megvágva karddal á test egy kis részét. Az edénybe mártják azután a tört, nyilakat, szekercét, kardot. Miután ezt megtették, átkot mondanak sokszorosan magukra. Azután kiisszák a bort nemcsak a szövetkező felek, de előkelő kísérőik is. Az ázsiai karománokról irja Athenaeus : a karmánok midőn vendégség közben barátságot kötnek egymással, vért bocsátanak homlok erükből, a csurgó vért pohárba felfogva és borral keverve idogálják. Az araboknál a szövetséget kötők éles kővel megvágják a hüvelyek táján a tenyeret, aztán mindkét fél ruhájából szakit egy darabkát és a vett vérrel megken hét odahozott követ. Az örményeknél az egymással szerződő Xfelek — irja Tacitus — összekötik szorosan keresztbe tett jobb kezeiken hüvelyk ujjaikat, s midőn azok felduzzadtak-, megszúrván, vért eresztenek belőlük s azt kölcsönösen nyalogatják. A l/diaiakról és médekről ugyanezt irja Herodotos. ... Az első történelmileg ismert magyar haza az urai-vidéki.Baskii iában volt. Baskiriából indultunk el 830, Kr. u. a Don és Dnjeper folyók közötti Lebédiába. Innét 889. Kr. ii. a Dnjeper és Szereth folyók közötti Etelközbe s 896. Kr. u. jöttünk be a mai hazánk földjére. Árpád vezér néhány éy alatt befejezi a honfoglalást. Barbár világ semmisült meg ezen a tájon a magyarság csapásai alatt s bízom, hogy barbár világ fog még megsemmi-