Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése (Kolozsvár, Steif Jenő, 1909)

1. Altalános földrajzi leírása

- 4 részeire, míg a durvább anyagot homokbuckákba torlaszolta. Legszebb futóhomok területek a határban az Alsó-pázsittól délre és délnyugatra eső Rozsréti szőlők, Manda-bokor és Rozsrét vidéke, továbbá az Örökös-földektől délre eső Kisteleki szőlők területe, azután a Sóstói homokdombok, ettől nyugatra a Felső-, Alsó-Sóskút, a két Cserkesz-puszta középső része, a Sima-puszta nyugati része. Ezek egyúttal területünk magasabban fekvő részei is. Az a futóhomok, amit itt találunk, természetesen nem tiszta, különösen a felső rétegeket a művelés és a bennök elkorhadt szerves anyagok humuszossá tették, megbarnították. A fentemlített helyeknek laposabb, mélyebb részein, valamint a határ minden részében másféle talajnemekkel vegyült diluviális homokterületeket is találunk. Nem fontos, mert nagyon elszórtan és kis mennyiségben, de mindenütt fellelhető talajnem területünkön a lösz. Rendesen futóhomokkal keverten szokott előfordulni, vagy pedig a humuszos rétegek alatt, néhai és fél méter mélyen, mint másodlagos vagy agyagos lösz. Ez szépen látható a Sipos-bokorban, a Pokoraczky-tanyán, ahol ezt egy ilyen agyagos lösz-bányából szedik elő és mésszel keverve a szobafestéshez alapszínnek használják. A Sipos-bokortól nyugatra igen jó homokos és humuszos löszterületeket találunk. míg a büdszentmihályi határhoz közeledve, mindinkább ellaposodik a terület és mint a Nyírség nyugati szélén, úgy itt is mindinkább kevesbedik a futóhomok. Hogy a hullámos térszín milyen szépen megy át a lapályos, sík területekbe, különösen jól konstatálható a Nagy-Cserkesz-pusztának Királytelekkel való érintkezésénél. A lösz jelenléte jól felismerhető az Örökös-földeken, ahol futóhomokkal és humusszal keverve, mint lőszös futóhomok jó termőtalajnak mondható. Igen érdekes talajalakulása (talajképződése) van a várostól nyugatra, az Alsó- és Felső-pázsit keleti végében délrőlészakra haladó Ér-csatorna árterének (ma már ugyan nem