Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése (Kolozsvár, Steif Jenő, 1909)
1. Altalános földrajzi leírása
— 5 — nevezhető árterének), amelyről később látni fogjuk, hogy hajdan természetes vízfolyás volt. Az Ér-csatorna partjain sűrii egymásutánban mélyebb fekvésű, hajdan mocsarakkal bontott teriileteket találunk, amelyeket a szél befútt és betöltött futóhomokkal; azután félig-meddig kiszáradtak a mocsarak s az ott levő növényi vegetáció humuszossá tette, úgy hogy most igen jó termőtalajjá alakultak. Igen finom, könnyen málló talaj ez, ami arra vall, hogy agyag vajmi kevés van benne. Ilyen talajon van a kisteleki szőlőktől délre, az Ér jobb partján az új bolgár-telep, ahol 10—12 holdnyi területen eredményes kerti gazdálkodást folytatnak a bolgárok. Az Ér-csatorna árterének azon részében, amely Szarvassziget néven ismeretes, a humuszos futóhomok-talaj iszapos löszt is tartalmaz nagyobb mennyiségben. Az agyagos talajnemeknek egyik válfaja a vályogos föld. Ennek homoktartalma mindig elég tetemes ahhoz, hogy az agyagnak kötöttségét ellensúlyozza. 1 Ilyen vályogos földek területünkön a Szarvas-sziget mélyebben fekvő részei, továbbá a Bujtos, amelyet csak újabb időben fogtak eke alá. A mi vidékünkön előforduló harmadik talajtípus a székes talaj. Ez vízálló helyeken, a buckák közötti mélyedésekben képződik. Vidékünkön a székes területek nagyobbára ilyen homokos talajon vannak, amelyekbe itt-ott vegyül bele agyag, de mentül kevesebb. 2 Területünkön székes vízálló helyek a Felső- és AlsóSóskút, Jakus-bokor és Szarvas-sziget, az Alsó-pázsittól délkeletre a Manda-bokor, továbbá a Sima-puszta egynémely része és Királytelek stb. Ezekről azonban bátran mondhatjuk, hogy csak voltak székes területek, mert a kultura mélyen belenyúlt vidékünk természeti viszonyainak átalakításába. Nem kell messzire visszamennünk, csak a múlt század 1 Inkey Béla: Puszta-Szent-Lőrincz vidékének talajtérképezése. A m. kir. földt.-intézet évk. X. 3. f. 62. 1. 2 Ilyen székes teriilet a Jakus-tó. Sziksós vízben leginkább bővelkedő tavunk a Sóstó,
