Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése (Kolozsvár, Steif Jenő, 1909)

2. A benépesedés története

is. A XVII. század első tizedében lehetett leghatalmasabb Nyíregyháza, amikor a Bocskay hajdúi telepedtek ide. Báthory Gábor, majd II. Mátyás hajduvárosi szabadalmakkal és kiváltságokkal ruházza fel a helységet s ez a szomszédos területekről menekült jobbágyokat nagyon vonzotta ide. Az 1635. és 1638.-i törvények azonban a megyei nemesek közbenjárására, akiknek nagy káruk volt abból, hogy a jobbágyok mind Nyíregyházára szöktek, megfosztják a helységet kiváltságaitól és szabadalmaitól, s a későbbi hanyatlás okát többek közt ebben kell keresnünk és innen kell számítanunk.

1 Lónyai zsigmond 1637-ben, Bethlen István, Bethlen fejedelem testvére, 1640-ben hajdúkat telepit Nyíregyházára; minek következtében a város rövid időre újra fellendül, de e század második felében a török hódítás, a kuruc és labanc felkelések, az idegen zsoldosok garázdálkodása annyira tönkreteszik a virágzó telepet, hogy mig az 1622.-i megyei összeírás szerint 186

2/3 háztelek után fizette az adót

2 (ez körülbelől 800—1000 lakosnak felel meg,) addig az 1715,-i összeírás szerint az egész Nyíregyháza lakóinak száma csak 24 jobbágyból állott (nemese egyáltalában nincs),

3 kik „communiter adoptare solent terras cubulorum Posoniensium capaces 408." Mivel egy kat. holdra 2 pozsonyi mérő termést számítottak, a 24 jobbágy 204 kat. hold terjedelmű földet művelt (a 46,000 holdból). Ekkor volt legelhagyatottabb Nyíregyháza. Sokkal kedvezőbbek az állapotok 1720-ban. Az ekkor történt új országos összeírás már 50 jobbágyról és egy nemesről, Cseke János özvegyéről tesz említést; most már 1040 hold terjedelmű föld áll művelés alatt. És ez a haladás nemcsak terűietünkön, hanem az egész megyében konstatál1 Lukács Ödön: Nyíregyháza város története 85-88. I. 2 Lukács Ödön: Nyíregyháza város története 93. 1. 3 Országos Levéltár: Ladula B. B. nro. 8,