Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése (Kolozsvár, Steif Jenő, 1909)
2. A benépesedés története
- 14 Júlia a maga birtokát Bánffy György grófnak zálogosította el, míg az ecsedi uradalomnak azt a részét, amely a fejedelemé volt, a szatmári béke után a kincstár foglalta le a maga számára, 1 s ezzel Nyíregyháza felerésze a kincstár kezébe került. Mivel azonban a lefoglalt birtokból nem sok haszna volt a kincstárnak, Károlyi Sándornak ajánlotta megvételre. Károlyi alkudozásba bocsátkozott a kincstárral, fiával Ferenc gróffal is tanácskozott ebben az ügyben, de a vásárlás az ő életében nem történt meg. Eközben Aspremont Károly gróf és nővére szintén felajánlják birtokukat Károlyi Sándornak, majd Ferencnek, aki belemegy az alkuba és 80.000 rénes forintért megveszi 1746 ban az Aspremont-részt. A kincstár az ecsedi uradalom másik részével újra kísérletet tesz az eladásra és ezúttal eredménnyel, mert Károlyi Ferenc gróf 1748-ban 153000 forintért megveszi a kincstári részt is. 2 Így jútott Nyíregyháza fele a Cserkeszpusztával a Károlyiak kezébe. Annak, hogy Nyíregyháza egyik fele fel van tüntetve az ecsedi uradalom kincstári részének felbecsülésekor, mig a másik felét nem vették fel az Aspremont-rész becsértékébe, magyarázata csak az lehet, hogy területünknek ezt a felerészét Királytelek és Szentmihály helységekkel kivették az ecsedi uradalomból, mert már 1601-ben, mint e részbirtok ura szerepel Lónyai István. 3 Lónyai Margitot Csáky István gróf vette nőül, Csáky Borbálát meg Palocsay István báró; így jutott Nyíregyháza másik fele a Palocsayak kezébe, majd pedig, amikor a Palocsay Zsigmond és Petheö Rozália házasságából származott Klárát Dessewífy Sámuel báró vette nőül, a Dessewffyék birtokába. Bocskay, Bethlen és Rákóczi korszakába (1600—1753) esik Nyíregyházának első felvirágzása, de egyúttal hanyatlása 1 Eble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza 6—8. 1. 2 Eble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza 6—22. 1, 3 Szabolcsmegye levéltára IX. 18.
