Matuszka Mihály: A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája (Budapest, 1904)

26 Szent Imre az árpádházi gyönge liliomszál — leheletszerűen finom alak. Jobb kezét szivére téve baljában liliomot tart; leányos, szép arca és egész lényének gyöngédsége hiven kifejezi mély áhítatát és szűzi ártatlanságát. Szent Istvánt, a keresztény Magyarország megalapítóját, mint a vallásos érzelmektől mélyen áthatott, nemzete jövőjén gondolkozó bölcs fejedelmet" ábrázolta a művész, jobbjában az apostoli kettős kereszttel, baljában a birodalmi almával, fején a történeti hűségnek megfelelő Szilveszter-féle koronával. Szent László daliás alakja páncélban van ábrázolva, jobbjában szekercéjét, baljában a birodalmi almát tartva. Erőteljes, délceg alakja, erélyes állása, határozott tekintete, mint a lovagok díszét, a hit bajnokát, a gyöngéket védelmező hatalmas, szent királyt mutatja be. Szent Erzsébet a csodatétel pillanatában van ábrázolva, midőn a szegények számára palástjába rejtett kenyérre azt mondja férjének, hogy rózsákat visz. Szemérmes zavarában szemét lesütve épen szétvonja palástját és ime a csoda megtörtént: a kenyér rózsává változott. Árpádházi boláog Margit — az alázatosság és engedelmesség e mintaképe — apáca-öltönyben van ábrázolva, jobbjában koszorút és liliomottartva, amint rangját és szüzességét a Boldogságos Szűznek fölajánlja. Szűzies szép arcáról szent áhítat sugárzik s egész alakja a megadást és engedelmességet tükrözi vissza. IMADKOZO ANGYAL Stein János Gábor festménye Az oltár tetőszerű oromzatának díszét konzolokon álló hat imádkozó angyal képezi, melyek mint ritmikus sorakozás vannak fölfogva. Egyöntetű, szép, nyugodt körvonalaikkal első tekintetre mind egyformának látszanak, pedig mindegyik más és más változatot tüntet föl. De azért az egész sor mégis szimétrikus elrendezést mutat és egységes, szinte architektonikus hatással van a nézőre. A szobrok nagy gonddal és teljes technikai készültséggel mind tömör hársfából vannak faragva és fénytelen, viaszos festékkel színezve. A kereszthajó déli apsziszában áll a Szűz Mária-oltár, melynek törzse és asztallapja bántoroki kőből van faragva, fölépítménye pedig szlavóniai tölgyből. Az oltártörzs mellső oldalán csipkerózsa koszorúban a Krisztus monogrammja látható. A fölépitmény predelláját és oromzatát változatos formájú ékítmények, diszkrét festés és aranyozás díszítik, a predella fölött pedig a tabernákulumtól úgy jobbra, mint balra, Stein János Gábor fiatal festőművészünk egy-egy képében gyönyörködhetünk. Stein szintén egyike ifjabb művészgárdánk legtehetségesebb s egyszersmind legtermékenyebb tagjainak. Tanulmányait a berlini festészeti akadémián kezdte, majd Párisban, a Julien-akadémián folytatta, hol a jellemző és színező tehetségéről híres Benjamin Constantnak és a legkedveltebb történeti festők egyikének, Jean Paul Laurensnek volt szorgalmas tanítványa. Azután hosszú tanulmányútra ment. Bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot, s végre 1900-ban hazatérvén, Lötz mester tanítványa lett s ma is egyik sokat ígérő tagja a mester-iskolának. Első munkái, melyekkel föltűnést keltett, Lear király, Shylock, Tatárjárás után és Faust voltak, melyek után gyors egymásutánban következtek : Szász Zsomborné arcképe, Szép Salamon Sári (székely népballada), Az illat,