Matuszka Mihály: A nyíregyházi Samassa-templom monográfiája (Budapest, 1904)

27 Versaillesi parkrészlet, Ophelia a Kürthycsalád kápolnájába az „Annuntiatio" oltárkép a család tagjaival, Zrínyi Miklós kirohanása, mely a Szigetvár hadihajó tulajdona és az új országházban két szép freskó: Zene és Sólymászat. Ilyen hatalmas kezdet után bizonyára joggal remélhetjük, hogy még gazdag folytatásban fogunk gyönyörködhetni. A művésznek a Samassa-templomban látható képei mind mahagóni fára vannak festve, köztük a szentatyák képei aranyozott, vésett háttérben, melynek aranyozását és vésését is maga a művész eszközölte. A Szűz Mária-oltárt két képe díszíti: az „Annuntiatio" és „Krisztus siratása". Az Annuntiatio megragadóan bájos kompozíció, prerafaeli egyszerűségben. Nem is annyira kép, mint inkább zene, egy édes, gyöngéd melódiájű oratorium-ouverture. Máriának gyöngéd alakjában és mozdulatában a szűzies megadás momentuma van érvényre juttatva, míg az angyal végtelenül bájos, leheletszerűn finom alakja a dolog természetfölöttiségét interpretálja. Talán nem is hinnők hogy való eseményt ábrázol, ha az erősen színezett háttér, a hegyekkel koszorúzott tájkép nem figyelmeztetne rá, hogy ez a bájos jelenés Galileának egy kis falucskájában történt. A baloldali kép, Krisztus siratása, mélységével és őszinteségével köti le figyelműnket. A fájdalmas anya kezeit tördelve hajlik a megkínzott megváltó holtteste fölé, arcvonásai és kézmozdulata hű tükrei a lelkében dúló fájdalomnak. Jobbján sz. János, a szeretet apostola látható, amint a Szűz Anya fájdalmát osztja, odahajlásában lelkének egész gyöngédsége és odaadása ki van fejezve. Elől, a holttest lábaihoz borulva Magdolna térdepel, kinek arca nem látható ugyan, de mozdulata mindent kifejez. A moll akkordnak hatásos befejezést ad végül az alacsony, sötét sziklaboltozat. A tabernákulum fölött emelkedő diadalíven a Szent Szűznek az oltárképet helyettesítő szobra van elhelyezve, mely Kopits János műve. A Szűz Anya mint „Magyarország királynéja" van ábrázolva, élénk színű, aranyhímzéssel díszes ruhában, fején liliomkoronával. Gyöngéd anyai szeretettel öleli magához a balján ülő kisded Jézust, míg derűit, szűzi arcával biztatóan tekint a hívek felé; a kisded Jézus pedig mint a világ ura, baljában a világalmát tartja, míg jobb kezét áldásra emeli. Az északi apsziszban van elhelyezve a második mellékoltár, a sz. József-oltár. Törzse és asztallapja ennek is bántoroki kőből van faragva, a törzs mellső lapja az Isten bárányának domborművű alakjával. Fölépítménye tölgyfából készült s mint a Mária-oltár, szintén változatos formájú ékítményekkel, tetőszerű oromzattal, diszkrét festéssel és aranyozással van díszítve. Közepén kockafejű oszlopokon diadalív emelkedik, melynek belső lapját két imádkozó angyal képe díszíti, Stein János Gábor festménye. Itt valóban nem tudom, a kép stílszerüségét emeljem-e ki inkább vagy azt a poétikus bájt, mely az angyalok alakján elömlik. Az oromzat alatti két szárny három-három karéjos mezőkre van beosztva s minden mezőben egy-egy szent képe látható, vésett, aranyozott háttérrel. E képek szintén mahagóni fára vannak festve s ugyancsak Stein János Gábor alkoIMÁDKOZÓ ANGYAL Stein János Gábor festménye