Jósa András: Szabolcsvármegyei múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése (Nyíregyháza, Jóba, 1899)

A SZABOLCSI MUZEUMNAK RÖVID TÖRTÉNETE ÉS MÉLTATÁSA. A szabolcsmegyei muzeumnak kolotkezóse egy beszólgetésnok eredménye, mely 1868. évben akkori szeretett főispánunk b. Yécsey József és közöttem folyt, a mikor is azon nézet merült fel, hogy a Geszteréd községtől pár száz lépés távolságra nyugotra eső, közvetlen egymás mellett fekvő, egyenkint mintegy 12 öl átmérőjű 2 öl magas, a nép által Kunhalmoknak nevezett hat hordott halom, a Szt.-László által a Kunokkal vivott csatában el hulott harczosoknak tetemeit takarja. Támogatta ezen nézetünket azon néphagyomány, melyszerint Szt.-László nemcsak másutt, de itt is győzelmes csatát vivott a Kunokkal, a mikor is a futásnak eredt Kunok által, az üldöző — zsákmányt kedvelő — magyarok feltartóztatása czóljából hátra szórt aranyokat a szent király kővé változtatta, ós igy a Kunokat a község közvetlen közelében elterülő, mint egy ezer hold terjedelmű mocsárba szorította. Ezen legenda megboldogult Timár Imre n.-kállói r. kath. esperes állítása szerint a pestmegyei besnyöi kolostornak búcsújáró templomában képben is megvolna örökítve. Pár nap múlva ezen halmok b. Vécsey József ur által mb. Mészáros Dániel, ós az én közreműködésemmel átlőttek kutatva. Ezek közül öt teljesen ki volt fosztva ós csak egyben találtunk egy kardtok alsó végének záródását képező U alakú ezüst vagy talán ezüsthöz hasonló öntvényből készült tárgyat. A hatodik sir csak részben volt kifosztva. Ezen ásatás eredményét b. Vécsey József ur az Arch. Ert 1869. évfolyamának 42 lapján közölte. Az 1897. évfolyamban én is megemlékeztem rólok a szabolcsmegyei őshalmokról irott közleményemben. Leletünk nem igazolta feltevésünket, mert azok sokkal előbbi korból származnak. En hunhalmoknak vélem azokat; nálamnál pedig sokkal szakavatotabbak a kr. utáni II—Ill-ik századbelieknek tudják. Tüzetes tanulmány ezen leletről közzé téve eddig ínég nincs. Akár hogy áljon a dolog, ez adta meg a lökést arra, hogy érdeklődés ébredjen a régészet iránt megyénkben; ugy bogy 1868. decz. 1-én b. Vécsey József id. elnök, Tokaji Nagy Lajos id. titkár, Czóbel Albert anarcsi, Elek Pál democseri, Horváth Imre anarcsi, Mészáros Dániel szakolyi, Ónody Bertalan t.-löki, Szilvási János t.-eszlári földbirtokos urak, Gr'áffl József