Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

niura alig élvezhető. Az «Arany korona »-ban szálltunk meg. Este még sétálni mentünk, megnéztük a kastélyt és bejártunk keresztül-kasul néhány hegységet; azután megvacsoráltunk és lefeküdtünk. Július 11. Alig szürkült a hajnal, midőn teheneit a mezőre terelő pásztor kürtjével álmomból felköltött; sokáig" hallgattam, a mint ebből a rendkívül egyszerű hangszerből e harmonikus hangokat kicsalta. Reggeli után mindjárt megnézegettük az olvasztást, a váldát, a pénzverdét stb., a hol bennünket részint Horger bányatanácsos, részint egy gondnok vezetett s mindent megmutatott s m egm agy a rá zo tt. Miután ezen nemes érezek egész kezelését a kezdettől a pénzverésig végig néztem, azt, a mint megértettem, le is akarom irni. Az ezüst és arany, melyről itt szó van, vagy sárgaföldben, mely a bányászoknál «Brand» név alatt ismeretes, vagy kemény kövekben, melyeket «Kernércz»-nek neveznek, fordul elő, más fémekkel, mint ólommal, rézzel, antimonnal és vassal keverten. Hogy mily fáradsággal és erőfeszítéssel veszik ki ezen köveket részint vedrekkel ellátott csigák, részint kutyák által az aknából és rétegekből, azt Bakabányán és Selmeczbányán eleget láttam. A kemény köves érczet, miután apró darabokra összezúzták, azonnal az olvasztóba adják; a «Brand»-ot azonban a zúzómalomban először kissé kidolgozzák s még csak akkor jön az olvasztóba «Schlich» név alatt, mely nem egyéb egy homokszerű lisztanyagnál. Most ezen összezúzott darabos fémet és ezen «Brand»-ból keletkezett «Schlieh»-et bizonvos