Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

28 Ezentúl távol tartotta magát az országgyűléstől. Nem követte azt Debreczenből Szegedre, a hová őt Kossuth 1849 junius 28-án felhivta, kifejezvén, hogy «az ellene folyamatban levő per itt fog eldöntetni». Mélyen sértette önérzetét, hogy hazája érdekében legjobb meggyőződése szerint kifejtett működése eképen gyanusíttatik. Pedig még akkor nem sejtette, hogy ez lesz az ő elkárhoztatásának főalapja az osztrák kényuralom szemében is. Amott azt rótták fel neki bűnül, hogy nem szolgálta elég odaadással és eredménynyel a szabadságáért küzdő nemzet veszélyben forgó ügyét; emitt azt. hogy nem szolgálta elég hűséggel és bátorsággal a dinasztia érdekeit. Sikerült a fővárostól távollevő mezei jószágára vonulnia s nyugodtan ott tartózkodnia egész addig, míg seregeink a fegyvert Világosnál lerakták. Meg kell még említenünk két körülményt, a mely nem csekély súlylval esett a közvélemény előtt b. Vay megítélésének mérlegébe. Az egyik az, hogy két reményteljes fiát Radeczky hadseregéhez küldötte Olaszországba ; a másik az, hogy családja a budai várban tartózkodott az ostrom ideje alatt s ott az ő emberbaráti érzésű, bátor SZÍVŰ neje egy pár megsebesült osztrák tisztet is ápolt. Szabadságharczunk szerencsétlen bevégzése után tehát ő is osztozott azon hazafiak sorsában, kiket halálra üldözött az eszeveszett zsarnoki uralom boszúja. R. Haynau minden régi hivatalnokot különbség nélkül felhívott arra. hogy a forradalom alatti magatartását illetőleg, magát a pesti hadi törvényszék előtt igazolja. B. Vay 1849 októberben nyújtotta be úgynevezett «purificatio-iratát», melyben világosan és őszintén adta elő ama végzetteljes időszakban folytatott működését. Nyilatkozata teljes méltánylásra is talált, még pedig oly mértékben, hogy a haditörvényszék fölmentését javasolta. Azonban ügye