Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

27 kormánybiztos, a ki többek jelenlétében azt nyilatkoz­tatta, hogy «meg van már rendelve a kötél a b. Vay nyakára» Élesden foglyul ejtvén őt, a nagyváradi rög­tönitélő bíróságnak szándékozott átadni. Kezei közül azonban Kossuth egy kirendelt futára, Simonyi Simon mentette ki az által, hogy főnöke nevében hivatalvesz­tettnek nyilvánítá ugyan b. Vayt azért, mert Kolozsvárt az ellenségnek átadta, de egyszersmind azt hozta fel, hogy utódja, Beöthy Ödön megérkeztéig, a b. Baldacci es. k. ezredes helyére kinevezett Czeez magyar ezredes kezébe kell őt átszolgáltatni. Beöthy Ödön az új kormány­biztos 1849 január 3-án Décsev és Dobozy kormány­biztosok által Debreczenbe a már akkor oda menekült országgyűlés elé vitette őt. A parlament naplói bizonyítják, hogy ott több izben kívánták a követek az ő megbünteté­sét. Vizsgálat alá vonták s rendőri felügyelet alá helyezték. Tudniilik 1849 május 5-én érkezett Debreczenbe. Ott ugyan a saját tulajdonát képező s a városon kívül fekvő salétromgyárban lakott, de a melyre Madarász rendőrfőnök ügyelt, a ház elé őröket állított s látogatást nála senki sem tehetett. Az igazságügyminiszteri osztály­főnök, Nagy Károly pedig megkezdette ellene a vizsgá­latot. Május 7-én még megjelent a felsőházban, ott a Kossuth és a miniszterek számára kidolgozott eskü forma ellen szónokolt s a Kazinczy Gábor és társai által az úgynevezett békepárt által, előterjesztett javaslatot pártolta. Még a debreczeni országgyűlés folyama alatt minden eddig viselt hivataláról lemondott. «Mivel — úgymond az ő felségétől Ferdinándtól nyert minden hivatala megszűnt s utolsó királyi megbízatása is Erdély­ben véget ért, ő pedig nem szándékozik többé semmi­nemű hivatalos működésben résztvenni: ennélfogva min­den eddigi pénzfizetéséről lemond.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom