Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

20 uralkodott Magyarország felső vidékein. A veszély elhárítása vagy csillapítása végett ismét őt bizta meg a fejedelem. Nagy pénzösszeg (350,000 frt) adatott rendelkezésére az Ínséges nép közt leendő kiosztás végett. Ezen fontos megbízatásában is közmegelégedésre járt el. A megvigasztalt lakosok háláját a hatóságok hivatalos levelei tolmácsolták neki, s a fejedelem, újabb bizalma jeléül, azt tette kötelességévé, hogy József nádor halála után ennek fiát a kir. helytartóvá nevezett István főherczeget kisérje azon év őszén Magyarországon és a kapcsolt részekben végzendő kőrútjában. E körutazás mindenfelé felbuzdította a nemzet rokonszenvét az áldott emlékű nádor fia iránt. Szebb jövő reményét látta benne a magyar. S nem volt meglepő az a lelkesedés, melylyel azl847/8-diki országgyűlés István főherczeget, a nádor-jelöltek nevének nyilvános fölemlítése nélkül egyhangúlag országnádorának választotta, a mely méltóságra jelöltek közt hír szerint b. Vay neve is fel volt véve. E körutazásban tanúsított eljárása legfelsőbb helyen is elismerésre talált, István főherczeg részéről pedig az a kitüntetés érte, hogy az összes főméltóságok közt b. Vaynak kellett a legelsőnek lennie, a kinek szerencsekivánatát az új nádor köszönettel fogadni akarta. Ezen ez országgyűlésen a kormánypárt vezéreihez tartozott, s nem kevés hatással volt arra, hogy a követek táblájánál az országgyűlés kezdetén Kossuth által benyújtott felirati javaslat, mely különösen az adminisztrátori rendszert élesen kárhoztatta, végleg hajótörést szenvedett. A mint 1848-ban a bécsi márcziusi események után az országgyűlési ellenzék Pozsonyban is győzött, b. Vayra nézve is válságosakká lettek a viszonyok, melyek között további tevékenységének határozott irányt kellett szabnia.