Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

14 tanáraitól többnyire magánleczkéken hallgatta. Nyilvánosan is hallgatta Schédiust, Schwartnert, Schmiedet, Yezerlét, Tomcsányit, Vuseticset. Gleinman pesti híres német ev. lelkész által confirmáltatott s tőle tanulta igen terjedelmesen az egyháztörténetet, dogmatikát és egyéb hittudományt. 1819 április 1-től kezdve 1822 szeptember 20-ig tizenkét rendbeli vizsgát tett mint magántanuló a pesti egyetemen különböző felsőbb tudományokból, valamenynyit kitűnő sikerrel. Mindezen vizsgáról teljes rendben megőrzött bizonyítványai megvannak iratai közt. Sőt van egy 1818 deczember 18-áról, melyet Nagy István, a kecskeméti ref. gymnasium igazgatója állított ki Pesten arról, hogy b. V. M. «a humaniórák» mindkét évét «cum eminentia» végezte. Ott van Bárczay Pál pestvármegyei alispán bizonyítványa 1823 január 28-ról öt hónapi «patvaristai praxisról», ott Szögyény Sigmond personalisé 1824 szept. 20-ról a jurátusi gyakorlatról. — B. Vay M. minden hozzá intézett levelet vagy maga által följegyezgetett apróságot félre tett és megőrzött. így apró papirszeletkéken följegyezte emlékezete után azon ezer meg ezer ember nevét, a kik az ő életében elhunytak. Egypárszor aztán összegezte is a számot; az utolsót így: «1894 20-ik február: a mai szám 4947». Más papírszeletekre pedig azon latin közmondásokat és közhelyeket jegyezte föl szintén igen nagy számmal, melyek mint közismeretűek, vagy közhasználatúak eszébe jutottak. Letevén a vizsgálatot a hazai törvényekből, Bárczay Pál pestmegyei alispán mellett lett patvarista s Szögyényi Zsigmond személynöknél jurátus. 1823 julius és augusztus hóban Magyarország felső vidékeit, októberben a dunántúli részeket utazta be, mint említők, nevelője és öcscse társaságában. Utazásáról s a közben nyert tapasztalatai